Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Állatökológiai és állatföldrajzi vizsgálatok a Hidegkúti-völgy és a Peskő-völgy (a Bükk-hegység DNy-i része) vizeiben

Ábrahám—Biczók—Horváth—Megyeri 1956.) Ezek a kutatások sok érdekes adatot tártak fel már eddig is a BükJc-hegység limnológiai viszonyaiból. Mindazokban a vizekben is, — ahol megtörténtek —, csak részben derítették fel a hidrobiológiái, állatökológiai és állatföldrajzi viszonyokat. Korábbi, a csermelyek, patakok teljes hosszában végzett állatökológiai és állatföldrajzi vizsgálataimban vízhőmérsékleti méréseket, részben vizsebesség-megállapításokat és részben vegyi elemzéseket is végeztem. Ugyanilyen adatokat közölnek Ábrahám., Bende, Biczók, Horváth, Megyeri is dolgozataikban. Mostani vizsgálataimban is az előző kutatásaimnál (1954., 1955., 1956.) használt gyűjtési módszert alkalmaztam. Az erekben, csermelyekben helyenként (50—100 m) próbagyűjtéseket végeztem, és ezeken a helyeken a medret teljes szélességében és néhány m (5—6 m) hosszúságban szinte cm-ről cm-re átkutattam. Ezen túlmenőleg a pontosabb stációs adatok gyűjtése végett a növény- és állatökológiában használatos négyzetes módszert is alkalmaztam sok helyszíni vizsgálatomnál. Ennek lehetőségére Varga Lajos, a soproni Talajbiológiai Kutatóintézet igazgatója hívta fel a figyelmemet. Ezért hálás köszönetemet fejezem ki. A négyzetes eljárást használtam az erek, csermelyek több pontján, csaknem mindig a torkolatuk, továbbá forrásuk közelében, valamint a gyűjtés szempontjából kedvezőnek látszó meder-részletekben. Az eredményeket a dolgozat táblázataiban tüntettem fel. A négyzetes gyűjtési-számlálási helyeken a meder teljes szélességében és legtöbbször 1 m hosszúságban helyeztem el a 100 cm

2 területű kereteket. A víz szélességétől függően tehát 2—6, a meder hosszában pedig 5—10 keretben végeztem el az előforduló fajok begyűjtését és számlálását. A kereteket a torkolat felől kiindulva, a forrás irányában helyeztem el. Ez kevésbé zavarta meg a vízviszonyokat, és pontosabb eredményt adott annál, amelyet akkor kaptam, ha a kereteket a fordított irányban raktam le. Egy-egy kvadrátban található fajokat begyűjtöttem, és azok valamennyi egyedét megszámoltam. Mindazokon a helyeken, ahol a négyzetes eljárást alkalmaztam, a víz néhány cm-nyi mélysége és teljesen tiszta, átlátszó mivolta lehetővé tette az állatfajok begyűjtését. Az ilyen gyűjtési-számlálási helyeken ismételt mérésekkel megállapítottam a víz áramlási sebességét is. Különféle tárgyakat többször úsztattam adott távolságig és stopperrel mértem a víz folyásának gyor saságát. A közölt sebességi adatok tehát középértékek. Mindezeken a helyeken a víz mélységét és hőmérsékletét is megállapítottam. A vízben élő fajokra vonatkoztatva igyekeztem a fény- és árny ék viszonyokat is megfigyelni. Sajnos, a vízben feloldott anyagok vegyi összetételének elemzésére nem volt módom. Vizsgálataimat olyan irányban is végeztem, hogy más vizekben — pl. a Volgában, vagy a Pécsely-patakban — folytatott kutatásokhoz hasonlóan, az általam vizsgált forrásokban, erekben, csermelyekben is lehetséges-e az albiotópok elkülönítése. A megvizsgált források, erek, csermelyek igen változatosak. Különféle eredetű kőzetek és rétegek felett fakadnak és folynak. Haladásuk közben különböző fákból alkotott erdőkön és réteken mennek keresztül. Vannak tehát erősen beárnyékolt, sötét és árnyékolás nélküli, 426