Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A szép magyar beszéd. (A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete)

ö vezette a beszédhibák gyógyítására képesítő tanfolyamok beszédgyakorlatait is. E tanfolyamokon tartott előadásainak termékenyítő hatását tükrözik azok a cikkkek és közlemények, amelyek a beszédpedagógia kérdéseiről jelentek meg gyakorló pedagógusaink tollából [96]. Igen nagy haszonnal forgathatták pedagógusaink Sarbó »Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására, szülők és tanítók részére« (1901) című kiadványát. Helyesen hívta fel a figyelmet arra, hogy »minél korábban és minél inkább ügyülünk arra, hogy a beszélni tanuló gyermek tisztán és jól beszéljen, annál ritkább a beszédhiba«. Beszédtechnikai megjegyzései között igen sok élettani és beszédpedagógiai vonatkozás is olvasható. Szerinte a helyes beszéd megtanulásának első szabálya: hogy a gyermek körül levő egyének, szülők helyes beszédűek legyenek, hogy a gyermek csak jó példát utánozhasson. A szülők és pedagógusok rendelkezzenek a beszéd élettani feltételeire, az élettani beszédhibákra, s a beszéd gyógyítására vonatkozó ismeretekkel is. Sarbó ezért ad sok útbaigazítást ebben a füzetében is a gyógyítás módjaira s a megfelelő gyakorlatok elvégzésére. Leírja ui. az egyes beszédhibákat, a pösze ejtéseket és azok gyógyítási módját. Ugyanilyen hasznos cikke olvasható »A beszédhibákról« címmel a Jó Egészség hasábjain (1903. 5—6 sz.). Sarbó tollából jelent meg a századforduló egyik legigényesebb, s a beszédpedagógia szempontjából is igen hasznos műve, melynek címe: >>A beszéd összes vonatkozásaiban, különös tekintettel a gyermekkorra.« (Bp. 1906). Vértes O. András méltán értékelte úgy, hogy »máig is a legjobb ilyen irányú magyar munka«. [97], Művében elsősorban az orvosi és pedagógiai szempontok kerültek előtérbe, de bőven foglalkozik a fonetika alapvető kérdéseivel is. Különösen értékesek könvvének azon részei, amelyekben a beszéd technikáját és a beszédhang higiéniáját érintő ismereteket közöl. Nemcsak a magyar szakirodalom tárgyát érintő írásait ismeri, hanem a külföldi irodalom legértékesebb alkotásait is felhasználja forrásul. Sokat merít Hermann Heinrich: Die Bildung der Stimme (Berlin, 1903), és Hoff mann Hugo: Wie Lautwissenschaft (Phonetik) und ihre Verwendung beim, mutter sprachlichen Unterrichte in der Schule (Breslau, 1901) című munkákból. A helyes beszéd fejlesztésére vonatkozólag elsősorban az iskola munkáját emeli ki: A beszédtechnikának legelső feladata a lélekzés helyes begyakorlása. A lélekzési gyakorlatok végeztetése az iskola beszédnevelési munkájának is legyen szerves része. A pedagógusnak sok fonetikai ismeretre is szüksége van, ismernie kell a beszélő szervek élettanát, a gyermekkori beszédzavarokat, a beszédhang higiéniáját, a különféle beszédgyakorlatok módját és célját, mert »a beszédhangok feletti teljes uralmat folytonos gyakorlatozás által nyerjük el«. Minél korábban kell hozzá szoktatni az ifjúságot a beszédtechnikai gyakorlatokhoz, s minél több alkalmat kell adnia az iskolának is arra, hogy az ifjúság magát a szabadelőadásban gyakorolhassa. Sarbó könyvének második részében sok ismeretet ad a beszédhibákról és még több gyakorlati tanácsot ad a beszédhibák kijavításának módjaira. Ismerteti Gutzmann szabályait és eljárásait a pöszebeszéd, a dadogás, a hadarás megszüntetésére. 36