Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: Algák két hortobágyi halastóból

Dr. HORTOBÁGYI TIBOR tanszókvezető főiskolai tanár: ALGÁK KÉT HORTOBÁGYI HALASTÓBÓL (350 eredeti ábrával.) I. Bevezetés — Einleitung A Hortobágyi Halgazdaság leggyengébb termelőképességű I—II. számú halastavában (területe 469 kat. hold) és a legjobb termelőképes­ségű VII. sz. halastavában (területe 264 kat. hold) 1951-ben rendszeres gyűjtéseket végeztem. Vizsgálati anyagaimat 1952-ben részben még kiegészítettem. A merített mintákból összesen 301 féle mikroszervezet került elő, amelyek halastavanként az alábbi csoportokba tartoztak: Phylum, Classis I—II. sz. tó VII. sz. tó Összesen Cyanophyta r> 16 20 Euglenophvta 54 62 81 Chrysophyta, Bacillariophyceae . 32 64 69 Pyrrophyta, Cryptophyceae . . . 2 2 3 Pyrrophyta, Dinophyceae 1 1 1 Chlorophyta, Chlorophyceae . . . 76 95 114 Chlorophyta, Conjugatophyceae . 10 8 13 összesen: . . 183 248 301 A degradált szikes talajon elterülő, /?-limnotípusú I—II. sz. halas­tóból 65 féle szervezettel kevesebb került elő, mint a kevéssé szikes talajon lévő, ugyancsak /?-limnotípusú VII. sz. tóból. Dolgozatomban az algákat a kovamoszatok kivételével ismertetem. A Bacillariaceálzat Szemes Gábor kandidátus határozta meg, amiért ezúton is köszö­netemet fejezem ki; közlésüket is ő végzi. Dolgozatomban a gyűjtési, vizsgálati módszerek, a környezeti té­nyezők részletes ismertetésére nem térek ki, mert azokat a »Két hor­tobágyi halastó algáinak kvalitatív analízise« c. dolgozatomban (Hid­rológiai Közlöny, 1957) már részletesen leírtam. A kvantitatív viszo­nyokra és a termelésbiológiai vonatkozásokra sem térek ki, mert azo­kat »A Hortobágyi Halgazdaság I—II. számú és VII. számú halastavai 361

Next

/
Oldalképek
Tartalom