Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Chikán Zoltánné: Az elemzés kérdése az általános iskolában

a módszer — írja Szemere — a gondolkodás fegyelmének igen jó iskolája. Emellett nagyfokú nyelvtani és erre épülő helyesírási tudatosságra nevel, biztosítja az anyag állandó együttlátását, eleven kapcsolatot létesít elmélet és gyakorlat között.-« [30]. A hangtani és szótani elemzés után nézzük meg a mondattani elemzést, az egyszerű mondatról haladva az összetettre. Mivel mindig a cél szabja meg az eszközt, először is azt vizsgáljuk meg, hogy a mondattani elemeztetésnek mi a célja. A cél: a logikus gondolkodás és a kifejezőkészség fejlesztése. A mondatelemzés ezt a kettős célt kitűnően szolgálja. »A mondatelemzés célja: behatolni a gondolatközlés szövedékébe azért, hogy a tanulók e boncolgató művelet közben maguk is megtanulják a helyes kifejezés módját. Eközben a tanár meggyőződhetik tanítványai tudásáról, láthatja annak hiányosságait is, megszilárdítja a tanulók eddigi ismereteit, tehát többrétű oktató-nevelő munkát fejt ki« — írja Szende Aladár [31]. »A mondatok szétbontása a mondatalkotás iskolája. Tanítványaink az elemzések során megismerik a gondolatok szabatos kifejezésének módját, ezt az ismeretet azután azzal kell átültetniök a gyakorlatba, hogy saját fogalmazásaikban helyesen kell írniok.« [32]. Szemere Gyula pedig így ír: »A mondattani elemzés a logikus gondolkodás fejlesztésére és ezzel egyidejűleg a világos, pontos kifejezés készségének kialakítására igen hatékony, kitűnő eszköz.« [33]. Ha már látjuk magunk előtt a célt, vizsgáljuk meg az eszközt! Milyen legyen az elemzésre szánt mondat, illetve szöveg? Az eredményes munkának első feltétele, hogy a vizsgált szöveg alkalmas legyen annak a célnak a betöltésére, amit magunk elé tűztünk. Fontos, hogy ne nehezítsük meg a tanulók dolgát azzal, hogy nehezen érthető szöveget adunk eléjük. Irodalmi szöveg esetén is mindig gvőződjünk meg arról, hogy tanulóink értik-e pontosan a szöveget, tisztában vannak-e a benne előforduló szavak mindegyikének jelentésével. Nem szabad sajnálnunk azt az 1—2 percet, amit ez igénybe vesz, mert a további eredményes munkát tesszük kockára. Az érthetőség mellett fontos követelmény, hogy a szöveg tipikus formában tartalmazza azt, amit meg akarunk figyeltetni. Ne elemeztessünk tanulóinkkal határeseteket, mert ez csak bizonytalanságot fog eredményezni további munkájukban. Legyen a mondat nehéz, problematikus, de problémái ne aprólékos részkérdésekre irányuljanak. Gyakorló nevelőink is elismerik, hogy a tanulók annál érdekesebbnek tartják az elemzést, minél több problémát ad nekik [34—35]. Ez természetes is, hiszen az eredményes szellemi erőkifejtés érthető örömet és megelégedettséget kelt a gyermekben is. A mondat elemzésénél a kiinduló pont a mondat meghatározása: milyen mondattal állunk szemben? Ezután következik az egyszerű mondatnál a mondatrészek meghatározása. És itt adódik az egyszerű mondat elemeztetésének legnagyobb problémája: szerkezetekben elemeztessünk vagy mondatrészekben? Az erre vonatkozó szakirodalomban legnagyobbrészt azt az állásfogla20* 307