Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)
II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Chikán Zoltánné: Az elemzés kérdése az általános iskolában
tanórákon vagy az élő nyelvtől elszakított száraz grammatizálás folyt, vagy nyelvtani játék a kategóriák, szabályok alapos tanítása nélkül [8j. A kezdeti útkeresést elég hosszú ideig tartó változatlanság követte, míg végül az utóbbi évtizedekben be nem következett a döntő fordulat a nyelvtantanítás terén. A legutóbbi évek szakirodalma hatalmas fejlődést mutat. A nyelvtan iránti érdeklődés ma már sokkal általánosabb, mint volt [9]. Ennek eredményeképpen ma már messze vagyunk attól, hogy tanulóink száraz szabálygyűjteményt lássanak csak a nyelvtanban, amit eddig unalmasnak tartottak, vagy ami elkedvetlenítette őket, mert hiszen a legelemibb dolgokon is fennakadtak [10]. Ma már gyakorló tanáraink meglátása szerint is »tanulóink ... a nyelvről szóló tudományban a valósággal és gondolkodás természetével kapcsolatban álló, a gondolatok kifejezésének finomságaira tanító tárgyat kezdenek látni«. [11]. De még mindig igen sokszor és jogosan hangzik el az a vád, hogy a nyelvtanórák élettelenek, unalmasak. Az eredménytelenséget, az érdektelenséget pedig egyáltalán nem magyarázhatjuk a tárgy természetével. Legalább is ezt bizonyítják azoknak a tanároknak az eredményei, akiknek az óráin csillogó szemekkel ülnek a diákok, mert a nyelvtan száraz szabályokból élő valósággá, eleven életté vált ezeken az órákon [12], Joggal vetődik fel tehát a kérdés, hogy akkor talán a módszer a hibás. Annál inkább szükséges megvizsgálni, hogy melyik lehetne a legeredményesebb, a legcélravezetőbb módszer. És éppen itt jut igen fontos szerep az elemzésnek. A Miskolcon megtartott nyelvtantanítási ankét az elemzés fontosságára hívja fel a figyelmet. Az elemzéssel kapcsolatos problémák megoldásához nyelvészeink sietnek .a gyakorló pedagógusok segítségére. Ezt mutatja a Nyr. hasábjain (77. kötet) lefolytatott elemzési vita. Ezzel kapcsolatosan Tompa József felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell előzni a különféle iskolákban ellentmondó és esetleg hibás elemzésmódok alkalmazását [14]. Papp István pedig kijelenti: »Azt tartottam, hogy a tudomány álláspontja és az iskola igénye nem ellentétes, ellenkezőleg, kölcsönösen egymásra utalt.« [15]. Nézzünk csak meg egy-két véleményt, megállapítást az elemzés fontosságáról a legújabb szakirodalomból: — «-Igen nagy szerepe van nyelvtantanításunkban az elemzésnek. A logikus gondolkodásra nevelés megkívánja, hogy a gyermek a szemléltetést és egyben a gyakorlást szolgáló példamondatokban is közvetlenül lássa a nyelv és a gondolkodás elválaszthatatlan kapcsolatát.« [16]. »A nyelvtani elemzés arra szoktat és arra képesít, hogy az egyestől, a konkréttól fel tudjunk emelkedni az általános, az elvont dolgok világába.« [17]. »A nyelvi tények tudatos felismerésére való nevelésnek fontos helyet kell elfoglalnia a magyar nyelv oktatásában. Ezt a célt leginkább mondatok elemzésén keresztül érhetjük el.« [18]. »A nyelvtani elemzés a nyelvtantanítás súlyponti kérdése.« [19]. »A nyelvtanórákon az elemzés tölti be a számtanórák példáinak szerepét. Az elemzés azt jelenti, hogy valamit alkotó elemeire bontunk, megvizsgáljuk létrejöttének, kelet298