Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Perényi János: A rajzos szemléltetés a nyelvtanórán

ságra kényszerít. Az ábrázolás egységének biztosítására az elemzendő mondatot egy sorban írjuk le. (Az első bemutatásokra feltétlenül inkább rövidebb mondatokat válasszunk. Később pedig a terjedelmesebb mondatok két fő szakaszát (állítmányi — alanyi rész) előbb szóbeli elemzéssel különítsük el, a táblán ezután már külön sorba kerülhetnek. A 13. ábrán egymás alatt sorban bemutatott jelölések természetesen nem külön, hanem magán a leírt mondaton alkalmazandók. A mondat egyik vagy másik szerkezetét csak akkor vagyunk kénytelenek újból, külön is leírni, ha az elemzés megakad. Ilyenféle eset lehet pl., hogy a tanulók a feldolgozott mondat nyár szavát vélik alanynak. Ekkor az újból leírt rész megfelelő kiegészítésével (nyár/<nak ai tűzvarázsa) egy-kettőre tisztázódik a kérdés. így a nyelvtani elemzés nemcsak nyelvtani ismeretek rögzítésére, elmélyítésére vezet, hanem az irodalom alaposabb megismerését is szolgálja. Ami pedig a szerkezetes elemzés nehéz voltát illeti, sok oróbával igazoltuk a magunk gyakorlatában, hogy a tanulók mindaddig a szerkezettel felelnek a mondatrész kérdésére, amíg a puszta mondatrész követelésével le nem szoktattuk őket róla. A mellérendelt mondatok jelének gépies alkalmazását (»-kapcsolatos mondat — jele: o—o«) is kerüljük. Hogy a formalizmus veszélyét kiküszöböljük, az előbbiekben mondottak szerint a nyelvi anyag és az ábrázolás között közvetlen kapcsolatot kell létesítenünk. A jel és a tartalom természetes kapcsolatának felderítéséhez vezető eljárást részletesebben Évkönyvünk II. kötetében tárgyaltuk [10]. 7. Az új tanterv tervezete Anyanyelvünk múltja és élete című tárgykört is beillesztett az általános iskolai nyelvtan anyagába. Ennek a résznek tárgyalása ugyancsak követeli a rajzos ábrázolást mind a történeti, mind az általános nyelvészeti vonatkozású kérdések tárgyalásakor. Ez a tárgykör üde színfolt lesz az állítólag száraz nyelvtan tanításában. Ha a tanulók feltétlenül meglévő érdeklődését az olvasmányok tárgyalásához készített szemléltető táblákkal, nyelvrokonaink lakóhelyét vagy a nyelvjárások területét bemutató térképvázlatokkal, levelezőlapokból és újságkivágásokból összeállított képekkel is fokozzuk, tanítása eredményes is lesz. Az állandó jellegű szemléltető anyagon kívül természetesen az ilyen órán is kell a rajzos szemléltetést alkalmazni, de világos, hogy akkor csak vázlatosan és kevesebb részletet ábrázolva dolgozhatunk. így pl. a vándorlás körülbelüli útját egyetlen vonallal rajzolva, egyszerű ábrázolásban bemutathatjuk az egyes nyelvi hatások jelentkezésének helyét. Az állandó táblát persze ez esetben csak az óra végén, vagy az óra után függesszük ki. * * * A nyelvtan tanítása sokféle módon folyik iskoláinkban, szinte anynviféleképpen, ahányan tanítjuk. Egy dologban azonban bizonyára mindnyájan egyetértünk: nem érhetjük be az önmagáért való szabálytanítással, mert az értéktelen grammatizálássá tenné munkánkat. Arra törekszünk, hogy a nyelvi jelenségek vizsgálata a lényeg felismeréséhez, a törvényszerűségek feltárásához és megértéséhez vezessen. De a nyelv294