Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Berencz János: Művelődés és nevelés problémái Flaubert: „Bouvard és Pécuchet" c. regényében

sokszor közvetlenül nem nyilvánít véleményt. Az alapvető kérdésekben azonban az olvasó nagyon is jól kiérzí az író eszét és szívét, mely tollát vezette: nem a gróf, vagy a pap rokonszenves, egv percre sem —, hanem csak a pozitív eszmék hirdetői, képviselői lesznek rokonszenvesek az olvasó számára. Kétségtelen, hogy Flaubert nem kiabálóan tendenciózus, »pártos« író: de azzal, hogy valóságos vagy látszólagos szenvtelensége határozott, progresszív álláspontot rejt magában és ezt plántálja át az olvasóba —, talán megtette azt, ami az író nagy, becsületbeli ügye, kötelessége. És még egyet: Flaubert igazságszeretete, bámulatraméltó megfigyelőkészsége [16] tárgyilagosságra, az igazság feltétlen tiszteletére neveli olvasóit. Művei, — ez az utolsó műve is, melyhez a feljegyzések szerint mintegy 1500 tudományos művet tanulmányozott át .—, az írói gondosság, lelkiismeretesség csodálatos példái maradnak. Az író műve egymagában is nem lebecsülendő pedagógiai értéket rejt tehát. Ha most irodalompedagógiailag [17] tekintve, összefoglaljuk oedagógiai tanulságait, azt mondhatjuk, hogy műve tartalmában kettős, pedagógiai mértékű problémát rejt magában: 1. Nyomon kísérhetjük azt, hogy milyen hatást kelt a kultúra, a tudomány a két kispolgárban. Tanúi lehetünk nemcsak tudásbeli gyarapodásuknak, hanem annak is, hogy lelkileg, jellembei ileg milyen irányban hatnak rájuk a tudományok: a történelem, az igazság aprólékos és önzetlen kutatására, a valóság feltétlen tiszteletére, — a filozófia kritikai, vitatkozó készségük elmélyítésére, önbecsülésükre van hatással. Egészben véve azonban a regény végén semmivel sem érnek el nagyobb sikereket, mint kezdetben. Igaz, hogy a regény elején a komikum van túlsúlyban, a végén viszont inkább a tragikomikum, sőt a tragikum. Mi a magyarázata kulturális csődjüknek? Csupán felszínességük, kapkodásuk, elmélet és gyakorlat egyre mélyülő szakadéka, vagy éppen együgyűségük, fejlődésképtelenségük? Ezek is, de nem csupán ezek. Kétségkívül kiérzehető az is, hogy a múltszázadbeli pozitivista tudomány sok hézagot, megoldatlan kérdést, kétséget és ellentmondást tartalmazott. Flaubert kiérezteti azt, hogy ezekre a pontokra mintha néhol ez a két egyszerű, együgyű koponya is rátapintott volna, — persze a maguk módján, nem mélyrehatóan és tudatosan. 2. Szorosabban gyermeknevelési próbálkozásaik. Ezeknek sikertelenségét nagymértékben előidézte saját kulturális fogyatékosságuk, tudományos és pedagógiai dilettantizmusuk. E mellett azonban a mélyben ott vannak a társadalmi okok, melyek nevelési igyekezetükre gátlóan hatottak. * * * Csaknem 80 év telt el a regény megírása, illetve első megjelenése óta. Vajon indokolt-e, tanulságos-e manapság Bouvard és Pécuchet botladozásain és balsikerein elmélkedni? Hiszen óriási változások történtek azóta a világban. Egészen más ma Franciaország is, Magyarország is. Hát vannak manapság Bouvard-hoz és Pécuchet-höz hasonló nyárspolgárok? 274