Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Berencz János: Freud, mélylélektan, pedagógia

[5] Stekel, aki az érettségi álmot elsőízben magyarázta, azt állítja, hogy az ilyen álom rendszerint arra vonatkozik, 'hotgy valaki a szexualitásban mennyire állja meg a próbát, vagy mennyire érett. Freud megjegyzi, hogy ezt a véleményt tapasztalata gyakran megerősítette. [6] Freud: Zur Psychopathologie des Alltagslebens. — Wien, 1904 Freud: Der Witz und seine Beziehung zum Unibewussten. Wien, 1905. [7[ Freud: Drei Abhandlungen zur Sexualtiheorie. — Wien, 1905. 18] Freud: Charakter und Analerotik. (Psychiatrisch-beurologisdhe Wochenschrift, 1906. Freud: Die kulturelle Sexualmoral und die moderne Nervosität. W<ien, 1908. [91 Ez nem jelenti azt, mintha Freud régebbi műveiben né lennének általánosabb filozófiai és szociológiai vonatkozások (pl. fentidézett, 1908-ban megjelent írásaiban). [101 A „Die Zukunft einer Illusion" (1927.) és a Mózesról írt tanulmánya. (Magyarul: ,

;Mózes és az egyistenhit." Bp. 1946. F. Ozorai Gizella fordítása.) [11] Freud: Massenpsychologiie und IdhAnalyse. Wien. 1923. — Szociológiai terminológiája kifogásoliható, mert ,,tömeg"-nek tekinti az olyan szervezett közösséget, mint pl. az egyház. (Vö. Rézler Gyula: Bevezetés a szociológiába. Bp. 1948. Gergely R. kiad. 34—35. 1.) [12] Vö. Szalai Sándor: „Philosophische Grundprobleme der psychoanalytischen Psychologie." (Octava—Verlag, Zürich. 1936.) ] 13] Vö. Szondi Lipót: Sdhicksalsanalyse (1944) és „Experimentelle Triebd^agnostik" c. műveit, továbbá Benedek István: ..Az ösztönök világa." (Bp. 1948., Új Idők kiad., főleg 253—264. 1.) [14] Freud: „Zeitgemässes über Krieg und Tod." Wien. 1915. [15] A. Einstein — S. Freud: Why war? London, 1934. [16] W. Reich: Dialektischer Materialismus und Psychoanalyse. (Unter dem Banner des Marxismus. 1929. évf.) [17] I. Sapir: Freudismus, Soziologie, Psychologie. — (Unter dem Banner des Marxismus, 1929. dec!—

1930. febr.) [18] Pálóczi-Horváth György: Freud, vagy egy illúzió eredete. — Bp. 1948. Hungária-kiad. Előszó 3. 1. [19] Freud: Mózes és az egyistenhit. Bp. 1946. Bibliotheca. — I. Előszó. [201 Szalai Sándor: Társadalmi valóság és társadalomtudomány. Bp. 1C46. Üj Idők kiad. 72. í. [21] Ferenczi Sándor: A pszichoanalízis haladása. Bp. 1919. Dick Manó kiad. 8. 1. [22] C. G. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába, (dr. Nagy Péter fordítása, Bp. 1948. Bibliotheca kiad. 76. 1.) [23] A. Adler: „Menschenkenntnis" (magy. 1927-ben jelent meg) és „Der nervöse Charakter." [241 Jung fent [22] id. mű 68. 1. [25] Jung: Wandlungen und Symbole des Libido. 1912. [26] Jung: Psychologische Typen, 1921. [271 Hermann Imre: Az ember ősi ösztönei. Bp. 1943. Pantheon kiad. — Hermann ösztöntanának társadalmi alkalmazása: ..Az antiszemitizmus lélektana." (Bp. 1945. Bibliotheca.) [28] Máday István: Ind i vi d uál ps z i chológia. (Bp. 1941.) [29] Jung: Psychologie und Erzeihung. Rascher

—Verlag, Zürich. 1946. [30] Noszlopi László: Emberismeret és emberekkel való bánás. Bp. 1942. Pantheon kiad., 204. 1. [31] Vö. pl. Bálint Alice művei: A gyermekszoba pszichológiája. (Bp. 1931 Pantheon kiad.) Anya és gyermek, (Bp. 1941. Pantheon kiad.) 262