Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Berencz János: Freud, mélylélektan, pedagógia

c) A nemi ösztönöket két ösztön-ellentétpárra osztja fel: Az egyik az auto-erotizmusok csoportja, ide tartozik a magátmutogatás öröme és a másokra irányuló testi kíváncsiság is. Ezekkel kapcsolatban nevelői alapbeállítottságként a türelmet, megértést vallja, abból a freudista tételből kiindulva, hogy ezek a jelenségek bizonyos korokban törvényszerűleg fellépő jelenségek, (i. m. 116. 1.) Ha ezek a jelenségek túlzottak, az alapokat kell a nevelőnek kutatni. A másik ösztönpár: az erőszak- és erőszak elszenvedésének öröme. Itt szól a gyermek kegyetlenségéről, állatkínzásáról stb. A nemi ösztönnel kapcsolatban részletesen szól a nemi felvilágosítás problémájáról is. A feltétlen őszinteség híve, de igen józanul, teljesen a gyermek életkorához, felfogóképességéhez fűzi, hogy mikor, milyen mértékben világosítsák fel. Hogy ki (szülő, nevelő, orvos) világosítson fel, milyen módszerrel, alkalommal stb., arra nézve receptet adni nem lehet, mert ez a gyermektől, és a sajátos körülményektől függ. Egészében az őszinteség, a természetes (fokozatos), zökkenőmentes felvilágosítás híve. d) Az aqressziós (támadási) ösztön nem feltétlenül lép fel, hanem az ösztönös vágyak kielégítetlensége, veszélyeztetettsége, és az ezekbe való beavatkozás esetén, (i. m. 128. 1.) Ebből következően, a nevelő alapvető feladata az, hogy kerülje az olyan helyzeteket, amelyek az agressziós ösztönt kiválthatják. A közösségi élet, családi otthon nyugodt, jó légköre véd meg legjobban azagreszsziós ösztön megnyilvánulása ellen. Fontos ennél az ösztönnél is a szublimálás, a játékok, sportok (pl. birkózás), versengés, erőkifejtés formájában, (i. m. 143. 1.) Az egyes ösztönökkel kapcsolatos nevelői teendők magatartás alapján az iskola feladata az, hogy gondoskodjék az ösztönerők továbbvezetéséről, szublimálásáról. Adjon műveltséget, neveljen rendszeretetre, a kultúrértékek megbecsülésére a gyermekek cselekvőkészségének, alkotóképességének igénybevételével. A vezető legyen jó megkapaszkodási lehetőség a gyermekek számára, igyekezzék bekapcsolni a nehezen felmelegedő gyermekeket a közösségbe és törekedjék lehetőleg pozitív tartalmat adni a közösség életének, (i. m. 188—195. 1.) Mint az eddigi ismertetésből, és a néhány megjegyzésből is kitűnik, egészében sok pozitív törekvést, finom megfigyelést, éleslátást tükröző ez a munka, amely bizonyára hasznos tanácsokkal szolgált szülőknek és nevelőknek. Kritikai szempontként a nevelési helyzetek, különösen a társadalmi feltételek elemzésének fogyatékossága említhető. (Inkább csak a régi nevelés bírálataként merülnek fel társadalmi szempontok). Részben talán ennek tudható be, hogy némely freudista tételt kritikátlanul elfogad (pl. az autoerotizmus törvényszerű bekövetkezte). A dackorszakkal, és különösen a serdülőkorral kapcsolatban is szükségszerű válságokról, törésekről beszél (i. m. 173. 1.), sőt a serdülők iskolaellenességét is emlegeti, (i. m. 196. 1.) Nem állítjuk, hogy ilyenféle 2Q0