Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: A magyar tanácsköztársaság vörös hadseregének hadműveletei Heves megye területén

zálólag hatott a katonaságra. Ez a hadsereg, amely júliusban a Tiszánál állott, nem az volt többé, amely június elején Bártfától Zólyomig dicsőséggel hordozta a Tanácsköztársaság zászlaját. Nem értették meg, hogy miért kellett feladni a vérrel megszerzett területeket, zúgolódtak, elégedetlenkedtek s fokozta a zavart az is, hogy a tisztikar eddig hűségesen kitartó tagjai sem értettek egyet a visszavonulással s így képtelenek voltak a bomlási folyamatot megakadályozni. Maga Stromfeld a visszavonulás után lemondott, s helyét Julier foglalta el. Sem katonailag, sem gazdaságilag nem volt felkészülve az ország, s súlyos politikai hiba volt ilyen körülmények között július 20-ára kitűzni a támadás megkezdésének időpontját. A támadási terv szerint az első hadtest Szolnok—Csongrád között, a harmadik hadtest pedig Tokajnál nagy erővel áttör a Tiszán s előnyomul Nagyvárad, illetőleg Debrecen irányába. A két hadtest között Tiszafürednél a 80. dandárnak kellett átkelnie s ugyancsak Debrecen irányába előnyomulni [16]. Július 20-án az éjszakai órákban heves tüzérségi előkészítés után a Vörös Hadsereg csapatai a legtöbb frontszakaszon átkeltek a Tiszán. A 80. dandár, — mely a felvidéki harcokban oly sok dicsőséget szerzett nemzetközi zászlóaljakból állt — ugyancsak heves támadást indított. Támadását azonban egészen július 22-én hajnalig nem koronázta siker. A Tiszafüredet megszállva tartó román 84. ezred nem akarta feladni a helységet s megnehezítette még az átkelést az a tény is, hogy mind a tiszafüredi, mind a kiskörei híd fel volt robbantva, a vízi szállítóeszközök pedig csak késve érkeztek meg. Július 22-én 3 óra 35 perckor indult meg az átkelés a 80. dandár frontszakaszán. Elsőnek a 27/2. zászlóalj kelt át, majd ezt követte a 21/1. és 26/1. zászlóalj is. Az átkelő csapatokat a tüzérségen kívül repülőgépek is támogatták. Bombázták a tiszafüred—tiszaszőllősi vasútvonalat és gépfegyverezték az ellenség tüzelőállásait. A támadó csapatok ,,a város szegélye felé szorították vissza a makacsul védekező, gépfegyverekkel jól felszerelt ellenséget" [17]. A Tiszafüredért folyó harcokban néhány halott s mintegy 50 főnyi sebesült vesztesége lett csapatainknak, a románok vesztesége a 80. dandárparancsnokság jelentése szerint ennél tetemesebb volt. Bár a román parancsnokság nem adta fel Füred védelmét, már a támadás megindítása előtt megkezdte a helység kiürítését, s ennek céljára 70 fogatot rekvirált a helybeli lakosságtól. Július 23-án a magyar csapatok előnyomulása tovább folytatódott. A 27. nemzetközi ezred biztosító osztagai elérték Tiszaörvény, Pap-tanya, Sárközi-puszta vonalát. A 26. nemzetközi ezred átkelése ezen a napon befejeződött s biztosító osztagai megközelítették Egyek, Nagymajor, Tiszacsege vonalát [18]. A dandárparancsnokság terve az volt, hogy másnap a 26. ezred Debrecen felé, a 27. ezred Tiszaigar, Töviskes-puszta. Patkós-csárda, Cseppentőhalom irányába nyomul előre. A magyar csapatok előnyomulását egyelőre nem annyira a román seregek ellenállása nehezítette meg, hanem az előző napok esőzése által ingoványossá vált talaj és az utánpótlás akadozása. Július 22-én elfogott 221}