Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850

érdemelt« veréssel kötelezzék őket gyermekeik taníttatására. S ha a szülőket a testi büntetés sem változtatja meg, akkor mint »megrögzött bűnösöket« kivethetik, elűzhetik és kibecsültethetik helyükből (velut scandalosi eliminari, loco pelli et prorsus exaestimari possint). Az egri érsek természetesen nem azért fenyegetőzött ilyen szigorú büntetések foganatosításával, mintha a falusi gyermekekből mind megannyi kiművelt emberfőt akart volna képeztetni, hanem azért, mert a hitoktatással, a feudális vallásosságra neveléssel a nép fékentartását igyekezett hűségesen szolgálni. Célja az volt csupán, hogy a nép fiai megtanulják az alázatos keresztény kötelesség teljesítését, a földesuraknak és az állami felsőbbségnek kijáró engedelmességet. A katolikus neveléspolitikának ezt a célkitűzését leplezetlenül leírja Szilasy János szombathelyi pap »A nevelés tudománya« c. 1827-ben megjelent munkájában. A »kézi munkás« neveltetéséről így vélekedik: »Reájok nézve elegendő az elmét úgy kimívelni, hogy jó természetes ésszel bírjanak; a mi pedig a tudományos esmereteket illeti; elegendő nekik azon tárgyakban jártasaknak lenni, melyeket mi az első rendbe helyhezteténk; úgymint a hit s erkölcs tudományban, a helyes olvasásban, a tiszta írásban és a számvetés közönségesebb nemeiben. Végezetre az erkölcsi tulajdonokat tekintvén: ezekre nézve azon kell lenni, hogy a nevendék kisdedségétől fogva megszokja a munkásságot, a kevéssel megelégedést, az elöljárók eránt szükséges engedelmeskedést, a köteles szolgálatnak szíves végzését, az isteni gondviselésben helyhezteteti bizodalmat, a különbféle sanyarúságoknak békés eltűrését...« [77], Ezek a szempontok vezették az egri érsekeket akkor is, amikor a megye déli részének tanyavilága igen elmaradott iskolaügyi viszonyainak megjavítása érdekében bizonyos kezdő lépéseket tettek. A hevesi járásban Erdőtelke fiókegyházaiban, Hanyin, Felsőtelken és Tenken sem iskolamester, sem iskola nem volt még 1819-ben. Fischer István érsek egyházlátogatása során elrendelte, hogy az erdőtelki iskolamester járjon ki hetenként legalább egyszer ezekbe a prédiumokba, a gyermekeket valamelyik házba gyűjtse össze és szorgalmasan oktassa őket a katolikus hit- és erkölcstan fejezeteire (in fidei Catholicae morumque capitibus diligenter instituat). Miért hozott ilyen intézkedést az egri érsek? Erre vonatkozólag világos feleletet ad a vizita: »Nehogy ennek a plébániának a fiókegyházaiban lakó hívek gyermekei a kellő oktatás hiányában a hit és a helyes erkölcs alapelveinek jóvátehetetlen nem ismerésében és tudatlanságában nőjenek fel.« Heves mezőváros fiókegyházaiban ugyancsak hiába keresünk iskolamestert vagy iskolát 1819-ben. A császiak a hevesi iskolába járogattak, az átányiakat pedig a szülők oktatgatták. Fischer érsek olyan értelmű utasítást adott az egyházlátogatás alkalmával, hogy a hevesi plébános vagy a káplán vagy az iskolamester legalább kéthetenként járjon át Átányba és tanítsa vallástanra a gyerekeket, hogy így megerősítsék őket a katolikus hittől való elszakadás veszélye ellen (contra periculum defectionis praemuniant). A kömlői iskolamesternek az érseki utasítás értelmében a szárazbői pusztára kellett minden héten egy alkalommal átjárnia, hogy ott két-három órán keresztül tanítsa 221}