Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850

Az »alsórendű« iskolákat nemzeti iskoláknak is hívták, mivel ezekben nemzeti nyelven folyt az oktatás (elemi iskola = schola vernacula, schola nationalis). A kisebb nemzeti iskolákat nevezték elemi iskoláknak, mivel ezekben a tudományok elemeit, első vonásait oktatták: hit- és erkölcstant, olvasást, írást és számolást. Minden tanuló ezekben kezdte meg iskolai pályáját, s a dolgozó parasztság gyermekei ezeknél följebb nem is igen jutottak. Az uralkodóosztálynak az volt a véleménye, hogy ». . . . meg kell hagyatniok a szegényebb sorsú nevendékeknek eredeti állapot jókban, s kisdedségektől fogva úgy kell neveltetniek, hogy későbben ama terhes foglalatosságokat, mellyek a megöröködött szokás szerént egyedül a köz népen fordulnak meg, panasz nélkül elviselhessék«. [32]. A nagyobb nemzeti iskolákat normális vagy »szabályozott« iskoláknak nevezték, mivel ezekben a tantárgyakat, valamint a tanítás módját rendszerint a magyar kir. helytartótanács szabályozta. Ezekben a két, három vagy négy osztályos normális iskolákban azokat a tanulókat oktatták, akik gazdasági, ipari, kereskedelmi vagy alsóbb polgári hivatali pályákra kívántak lépni. Amíg tehát az alsó elemi vegyes egy osztályú falusi elemi iskolákat a parasztoknak szánták, addig a három osztályú városi iskola — mint pl. Egerben vagy Gyöngyösön — a mesteremberek és kereskedők iskolája volt [33], Ha tekintetbe vesszük, hogy Heves megyében már 1767-ben 114 elemi iskola volt (s ebből 108 katolikus), s a megye lakossága 100 év alatt jelentősen megszaporodott, igen kevésnek tartjuk az 1852. évi 127 katolikus hitfelekezeti iskolát. Ezek szerint csak mintegy 19 katolikus elemi iskolával bővült megyénk 1767—1852 között! Sőt talán még ennél is kevesebbel, ha tekintetbe vesszük, hogy az 1767. évi adatokból hiányzanak az egri elemi iskolák! A katolikus egyház súlyos mulasztását ezen a téren még inkább lemérhetjük, ha a számadatok tükrében vizsgáljuk, hány katolikus lakosra esett egy elemi iskola, s egy iskolára hány »tanköteles« (6—12 éves) gyerek jutott 1852-ben. "185? Kat la:kOS&á

g Kat. iskola Hány kat. lakosra esik egy elemi iskola? I. Égni járás 57.285 32 1.790 II. Gyöngyösi járás 52.173 37 1.410 III. Hevesi járás 27.206 20 1.360 IV. Pétervásárai járás 24 006 32 750 V. Tiszafüredi járás 4.311 6 718 összesen: 164.981 127 1.297 Jáirás Kat. iskola Kat. gyermekek (6—12 évesek) Egy iskolára esik »tanköteles« I. lEgri járás 32 6.552 205 II. Gyöngyösi járás 37 6 015 163 III. Hevesi járás 20 3.822 191 IV. Pétervásárai járás 32 3.541 110 V. Tiszafüredi járás 6 688 114 összesen: 127 20.618 162 172