Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: Adatok a szegedi Fehértó halastavainak mikrovegetációjához

zése megegyezik. Meglepő, hogy ,a qualitative domináló szerve­zetek, a zöldalgák és sl quantitative legfontosabb szervezetek ugyan azok. A Hortobágyi Halgazdaság halastavaiban nyáron a zöldalgákból és az ostorosokból találtam legtöbbféle szerve­zetet; quantitative viszont az I—II. sz. halastóban :az ostoro­sok, a VII. sz. halastóban a kékalgák a legjelentősebbek. A Fehértó halastavainak mikroszervezeteivel SZABADOS MARGIT három tanulmányában is foglalkozik. Első közlemé­nyében (1949) a tó Volvocaleseit és Flagellatáit ismertette. Az V., VI., VII. sz. halastavakból, a hűtőtóból, s több ívó tó­ból gyűjtött 6 hónapon (X., XI., I., III., IV. és V.) át. Tanul­Cyanophyta Chlorophyceae Euglenophyta Xanthopbyeeae BacjLllariophyceae Chryscrphyceae 6. A szegedi Fehértó Il.számu halastavának 1954.VII.23.-i quantitativ mányában összesen 46 féle szervezetet ismertet, közülük a tu­dományra is új 3 viarietas. Második tanulmányában (1950) néhány Szeged környéki vízvirágzást ismertet. Ezek egyike a szegedi Fehértó halgaz­dasága udvarán egy kis pocsolyában alakult ki 1939. I. hónap­jában. Innen 2 Volvocalest és 5 Euglenophytont közöl. E 7 sziervezet Ugyan nem a halastavakból került elő, de azok köz­vetlen közelében mutatkoztak, így a Fehértó mikrovegetációjá­hoz sorolhatok. Harmadik cikkében (1950) az Euglena granulata (KLEBS) LEMM. fejlődéséhez közöl adatokat. Ezt ,az ostorost a Fehértó III. sz. halastavában 1949. X-ben észlelt vízvirágzásban figyel­te meg. 3 S Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 609

Next

/
Oldalképek
Tartalom