Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A Horthy-korszak fizika tanításának világnézeti vonatkozásai
ken teljes mértékben utóiérni a felekezeti, különösen a szerzetesrendi iskolákat, azon múlott, hogy az állami iskolákban akadt elég sok olyan emberi gondolkodású, a gyermeki lélek mérgezésével egyet nem értő pedagógus, aki a maga lehetőségei között, — ki bátrabban, ki félénkebben — ellenállt annak, hogy ezt az áramlatot közvetítse. Ez a tény dicséretére válik ugyan a magyar állami iskolai nevelőnek, de nem változtatott a közoktatás világnézeti arculatán semmit. „A gimnázium célja az, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje..." 1 mondja az 1939-ben megjelent Általános Utasítások a gimnázium és leánygimnázium tantervéhez. ! Nagyon érdekes jelenség, hogy az 1927-ben és az 1930-ban megjelent ,,Utasítások a középiskolák tantervéhez", illetve „Utasítások a. leánygimnáziumleányliceum és leánykollégium tantervéhez", sehol nem tartalmazza ilyen exponáltán, szinte kizárólagossá téve a valláserkölcsi célt a nevelésben, illetve az iskolatípus által elérendő célok között. Ez a tény is mutatja, hogy a valláserkölcsi vonalnak a XX. század harmincas éveiben mind fokozottabb előtérbe nyomulása párhuzamosan halad a nyílt fasizmus felé való eltolódással. ,,Az első vezető gondolat a vallásos alapon valói erkölcsös nevelés", hangsúlyozza mindjárt az elején az 1939-es Utasítás. Ez érthető is. Sorsukba belenyugvó, alázatos, önálló vélemény nélküli, hitükért mindenre (mint a bekövetkező háború mulatta, a legembertelenebb aljasságokra is) kapható tömegeket kellett nevelni, s ez a történelem évszázadainak gyakorlati tapasztalatai szerint a bigottan vallásos ember Nincs miért hosszasabban időzni ennél a kérdésnél. Az általánosságok amúgy is keveset mondanak. Feladatom a világnézeti vonatkozások vizsgálata egy olyan területen, a középfokú fizika-oktatásban, amiben ez nem annyira szembeötlő, nem annyira magától beszélő, mint egyes társadalomtudományok, történelem, irodalom stb. területén. I. Első áttekintésre a fizika filozófiai, világnézeti kérdésekkel csak bizonyos területeken érintkezik: az anyag, a mozgás lényegének vizsgálata, a legkisebb részecskék impulzusának, (helyének, sebességének) vizsgálata, a termodinamika mjásodiik főtétele, a térelmélet, stb. területén. Mindezek azonban a középfokú fizika oktatásában a múltban sem szerepeltek, s így a fizika középfokú tanítási anyaga világnézeti nevelőhatások szempontjából látszólag teljesen közömbös, semleges természetű. A szabad5 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve