Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)
tett szójegyzékkelBudapesten 1903-ban kiadott munkájában részletesebben írta le az iskolai helyesírás megalkotásának körülményeit. A Magyar Iskolai Helyesírás miniszteri rendíelettei az összes iskolák számára irányadóul rendeltetett el. (1903.) E körül az új magyar iskolai helyesírás körül széleskörű vitairodalom indult meg, s ennek a vitának a hullámai túlgyüriiznek korszakunk keretein is. 13 9 Az Akadémia nem fogadta el Simonyi javaslatait. Az iskolai helyesírás módosításait azonban az iskola, az élet szentesítette. Az iskolában cz helyett egyszerű c-t írnak, a kétjegyű mássalhangzók kettőzésének három betűvel való írását emeli szabállyá (pl. asszonnyal, vessszük, stb.), a vonatkozó névmás elemeinek, a mutatónévmásnak a névutóval, továbbá a nyomosított személyragos névmás elemeinek egybeírását általánosítják (aki/ amiatt, őtőle, stb.), az idegen szavak írásában a magyaros írásnak nagyobb mérvű kiterjesztését szentesítik. Az iskolai helyesírás mind általánosabbá vált, s amint tudjuk, később az Akadémia is kénytelen volt az iskolai helyesírás nyomán általánossá vált szabályokat szentesíteni. (Nagyon tanulságos pedagógiai vonatkozásaiban is Simonyi visszaemlékezése ,,Az iskolai heIvesírás". (Visszaemlékezés a tizedik évfordulón. Néptanítók Lapja 1913. 12. sz.) A helyesírástanítás módszertani problémája keretében igen sok hasznos, használható elv, szempont és gyakorlat született meg ebben a korszakban is. A helyesírástanításban igen nagy szerepet szántak a gyakorlatnak (másolás, hangoztatás, diktálás, helyesírási szabályok ismertetése) és a megfelelő gazdag tartalmú példatáraknak. (Ilyet még Gaal Mózes js szerkesztett!) Többen azt tartották, hogy/ a jó helyesírástanítás különösen nagy hasznát veszi a gondos nyelvtani elemzésnek. A helyesírás tanításának nehézségei egyesek szerint nem győzhetők le úgynevezett mechanikai tanító eljárásokkal (verses helyesírási szabályok bemagoltatása, a szemléltetési alkalmak helytelen irányú felhasználása, stb.) hanem csak a grammatikai oktatás alapján elmélyített helyesírástanítás útján. A gyermek még az oktatás legalsóbb fokán sem csak a szemével és fülével tanulja meg a helyesírást, hanem itt is használja fel az eszét is. Sokan — nagyon helyesen — ezzel kapcsolatban megemlítették azt is, hogy a gondos helyesírástanítás felhasználja a helyes olvasás, a helyes kiejtés eredményeit is, s a kettőt nem is választja el egymástól mereven. Az öntudatosabb helyesírástanítás feltétlenül a grammatikai alapon való tanítást igényli. Ez a felfogás szinte általános ebben a korszakban. Balassa József megíogaí57
