Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében

5. Vetés előkészítése. Az egészséges, tőszelekció útján nyert hosszú csövű, egyenes sorú, benőtt végű* lehetőleg vékony csutkájú csöveket válogassuk ki vetőmagnak. A cső alsó és felső végéről származó szemeket ne használjuk fel vetésre. A vetőmagnak szánt csöveket vetés előtt 2—3 héttel morzsoljuk le. Vetés előtt végezzünk próbacsiráztatást a csirázási százalék és csirázási esély megállapítása szempontjából. 6. Próbacsiráztatás. Próbacsiráztatás nélkül ne vessünk kukoricát. A téli fagy nagymértékben befolyásolja a kukorica csirázóképességét és csirázási esélyét. A kukoricának legalább 85 százalékos minimum csirázási százalékot kell mutatni, mert különben hiányos lesz a vetés. Az igazán jó vetőmag 95—98 százalékban csírázik. Különösen nagy óvatosságot igényel a csirázási százalék és enély megállapítása a négyzetesen vetett kukoricánál, ahol a növényeket nem lehet oly könnyen pótolni, mint a soros vetésnél. Vigyázzunk arra, hogy pótvetésre ne kerüljön sor, mert a későbben kelt növények a fejlődésben lemaradnak és kisebb lesz a termés. I.Vetés ideje, mélysége. Hosszú éves tapasztalatok szerint a kukorica vetésére a legkedvezőbb idő április második fele (16—30), A tavaszi gyümölcsfavirágzás minden évben és minden helyen külön-külön megadja egy-egy felmelegedési szakasz kezdetét. Erre az összefüggésre a magyar paraszt is felfigyelt, amit igazol az alábbi mondás: „A kökény virágzásakor kel a kukoricát vetni". A kukorica vetését már a sárgabarack (Prunus armeniaca L.) virágzásakor kezdjük meg és a cseresznye (Prunus avium L.) virágzásával fejezzük be. A kukoricát lazább szerkezetű talajban: 8—10 cm, kötöttebb talajban: 7—8 cm mélységre vessük. 8. Tenyészterület. Állománysűrűség. Fordítsunk nagy figyelmet a kukorica tenyészterületének nagyságára. Azt az elvet kövessük, hogy csapadékosabb évben a sűrűbb, szárazabb évben a ritkább növényállomány ad nagyobb termést. A növényállomány tökéletes beállottságára kell törekedni. Álalában a gyenge kukoricatermés egyik oka, hogy nincs meg a szükséges növényszám egy egységnyi területen. Ugyanakkor veszélyes lenne természetesen a túl sűrű növényállomány is ott, ahol a.

+ a kukorica fajtája, a tápanyag gazdagsága az éghajlat és a csapadék viszonyok nem teszik lehetővé. El kell érni a 12,000—14,000 tő állománysűrűséget, ez 70x70 cm-es és 70x60 cm-es sor- és növénytávolság mellett érhető el. 9. Négyzetes vetés. Vessük a kukoricát négyzetesen. A gyakori kapálásokat a nyári munkatorlódások idején gyorsan és olcsón tudjuk lófogatokal, traktorvontatású kultivátorokkal keresztben-hosszában elvégezni. A négyzetes vetés nagy előnye az is, hogy vetésnél 30—40 százalékkal kevesebb vetőmagra van szükség. Lehetővé teszi a talaj tápanyag- és vízkészletének jó kihasználását. A négyzetes vetést gyommentesen lehet tartani, így őszi búza alá már jó előre elkészíthetjük a talajt. 10. Fogasolás, sarabolás. Ne mulasszuk el a kelőben levő kukorica fogasolását és a sarabolás időben való elvégzését. A sarabolás a kapásnövényeink egyik legfontosabb ápolási munkája. II. Fejlett agrotechnika alkalmazása. Egyenelőre valósítsuk meg a kukorica vetési és ápolási munkáinak minél teljesebb gépesítését. A növényápolási munkákat, mint: vetés, egyelés, fattyazás, kapálás, fejtrágyázás, pótbeporzás, törés, szárvágás végezzük időben, pontosan és gondosan. 579;