Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

rekek egyenesen igénylik a mélyebb, a szélesebbkörű nyelvtani ismereteket. Itt kell azonban arról is beszélnünk, amit az 1890-es években Brassai Sámuel tett szóvá: A nyelvtant nagyon szerető tanári túlbuzgalom a másik szélsőségbe esik. Csak a nyelvtan órákat tartja „értelmes óráknak", és hatalmas tudásának tárházából nagy ismeretanyagot zúdít a hallgatókra, s Brassai helyesen jegyezte meg, hogy az ilyen tipusú tanár anyagának a megemésztéséhez „struccgyomor és marhabendő kellene." Az 1890-es években az anyanyelv tanításának módszertani kérdései is mindinkább előtérbe kerültek. A gyakorlat emberei mondják el véleményüket, tapasztalataikat.

11

6 Igen sok cikk, értekezés foglalkozott az elemi iskolákban folyó nyelvtantanítás kérdésével is. Itt most elsősorban azokat az írásokat szeretném kiemelni, amelyek összefoglaló jelleggel egy-egy megye népoktatásügyéről számoltak be. Eddig, sajnos, nem eléggé használtuk fel az ilyen természetű munkákban kapott adatokat. A szerzők — legtöbbször pedagógusok, a népoktatásügy szervezeti kérdéseivel foglalkozó szakemberek, tanfel ügyelők — a saját tapasztalataikból vett példákat elemzik. A magyar nyelvtan tanításával kapcsolatban is igen sok értékes adatot kapunk tőlük. Ugocsa vármegye népoktatásügyével foglalkozó munka például megemlíti, hogy a megye elemi iskoláiban folyó nyelvtantanítással sok helyen baj van. A könyvet öszszeállító Aczél László példát is hoz fel erre. Az egyik falusi iskolában a magyar nyelvtanórán egy tanulóval a következő mondatot íratta fel a táblára: „A vadász az erdőben jár" — s azután elemeztette a mondatot: Mik a mondat részei, miféle mondatrész hiányzik a mondatból, mivel lehetne bővíteni ezt a mondatot? Szórul-szóra idézem a továbbiakat: „A tanuló kérdésemre felelni nem tudván, a tanítót kértem, hog)' segítsen neki. A tanító egy ideig biztatta is a tanulót, de miután az eredményre nem vezetett, végre is kivágta nagy hősiességgel, hogy: No, fiam, a puska hiányzik a mondatból, a puska! Vagy nem tudod, hogy ahol erdész van, ott puskának is kell lenni." A szerző ezt a szomorú esetet ezzel a — talán igazságtalan általánosítással zárja le — ilyenformán tanították akkor a magyar nyelvtant a magyar tannyelvű iskolákban." 11

7 Pozitívumnak könyvelhetjük el azt azonban ebben a korszakban, hogy mind többször merült fel a falusi gyerekek tanításával kapcsolatban az a probléma is, hogy hogyan folyjék az anyanyelvi oktatás keretében a falusi gyerekek nyelvtani oktatása. 11

8 Pálfi Márton: A nyelvérzék és az iskola című cikkében azt a problémát vetette fel, hogyan vezessük át a falusi 51