Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében
tyasodása és két csövűségre való hajlama miatt csalamádé és silókukoricának is igen alkalmas. Nemesítője: Pettendi gazdaság, 1931, jelenlegi nemesítője: Gyulavári Oszkár, Lovászpatona. Államilag elismert nemesített fajta. E két kukoricafajta keresztezéséből (Fik x A) jött létre az Övári 5. sz. (Ö. 5.) középkorai fajtahibrid. ó. 5. sz. középkorai sárga lófogú fajtahibrid kukorica (Fk x A). A termés magja: egyenletes sárga, lófogú. A csutka színe: vörös. A csutka százaléka: 15 — 16. A magsorok száma: 14—16 (18)) A szár erős, igen magas (220 — 250 cm), kisés durva. A növény gyors fejlődésű. Nagyszámú, dús levélzete van. Fattyasodása elég erős. A cső középhosszú (18 — 20 cm), zömök, vaskos. 1000 magsúly: 350 — 380 gramm. Érési ideje: szept. 25 — okt. 5. 1953-ban állami elismerésben részesült fajtahibrid. Középkorai beérése miatt az Övári 5. sz. (Ó. 5.) fajtahibrid alkalmas Heves megyében termesztésre. IX. Kukorica nemesítési kísérletek az egri Pedagógiai Főiskolán Az egri Pedagógiai Főiskola Növénytani Tanszékén már három éve folyik kukoricanemesítési kísérlet. Kísérleteink ,,Termeljünk több kukoricát" című országos témakörbe kapcsolódik be. Kísérleteinket a MTA. Agrártudományok Osztályának céltámogatásával végeztük. 1955. évben két országos és négy saját kukoricanemesítési altémánk volt. Altémáink a következők: 1. Mv. 5-ös beltenyésztéses hibrid vetőmag szaporítás. (Országos kukoricakollektíva feladat.) 2. 67 fajtahibrid törzs rákeresztezési kísérlet. (Országos kuikoricakollektíva feladat.) 3. 100 ágaskukorica törzs termésösszehasonlító kísérlet. (Saját kísérlet.) 4. 44 ágaskukorica törzs különféle trágyázási (7 féle kezelés) kísérlet. (Saját kísérlet.) 5. Beltenyésztéses ágaskísérlet. (Saját kísérlet.) 6. Beltenyésztéses sokcsövű kísérlet. (Saját kísérlet.) A továbbiakban röviden ismertetem az egyes altémák eddigi eredményeit. Leghosszabban az első altémával foglalkozom, mivel ez a kérdés a megyénkben folyó heterózis (hibrid)-nemesítés szerves része, és a nagyobb kukoricatermések elérésének egyik útja. Az előző fejezetekben (V., VI., VII., VIII.) megismertük a kukoricanemesítés leghaladóbb módszerét. A „Martonvásári" 5. 575;