Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében
A határozat pontjai: 1. Sürgősen véget kell vetni a kukoricatermelés elmaradottságának a mezőgazdaság szocialista szektorában és biztosítani kell, hogy 1956-ban a kukorica vetésterületi aránya a termelőszövetkezetek közös gazdaságában és az állami gazdaságokban az 1955. évihez képest országosan legalább 40 százalékkal növekedjék. Növelni kell a nagy tömegű és magas tápértékű silókukorica vetésterületét is. Az őszi takarmánykeverékek után a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok lehetőleg mindenütt kukoricát vessenek. 2. Kultúrnövényeink közül a kukorica hálálja meg legjobban a íriss istállótrágyázást és az őszi mélyszántást. Ezért mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a rendelkezésükre álló istállótrágyát elsősorban a kukorica alá használják fel és végezzék el a kukorica alá az őszi mélyszántást. 3. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kukorica terméshozamának növelése érdekében általánossá kell tenni a kukorica négyzetes vetését és művelését. A gépállomások és az állami gazdaságok mezőgazdászai felelősek azért, hogy már 1956-ban a kukorica vetésterületének legalább felét négyzetesen műveljék, A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok minisztere gondoskodjanak arról, hogy 1956. március l-ig az egyetemes kultivátorokra drótvezérlésű négyzetvető szerkezetet szereljenek fel. Ahol a kukorica négyzetes vetése még nem biztosítható, ott alkalmazni kell a kézzel történő négyzetes-fészkes ültetést. Meg kell kezdeni a kukoricaszár betakarításának gépesítését. Ezért ebben az évben el kell készíteni az új siló-kombájn mintapéldányait és a jövő évben meg kell kezdeni a sorozatgyártást. A második ötéves terv végéig pedig — a nyári gazolókapálás és a csövek letörésének kivételével — az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben meg kell valósítani a kukoricatermelés összes munkafolyamatainak gépesítését. 4. A kukorica terméshozama növelésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukorica-vetőmag használata. A második ötéves terv végére biztosítani kell, hogy az egész országban elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre megfelelő minőségű hibridkukorica-vetőmag. Meg kell gyorsítani a beltenyésztéses hibridkukorica-vetőmag előállítását, elszaporítását, és széleskörű elterjesztését. A kukorica kiemelkedő népgazdasági jelentőségének megfelelően minél több kutató kapcsolódjék be a kukoricanemesítés és a nagy termést adó beltenyésztéses hibdridvetőmag gyors előállításának munkájába, valamint a kukorica leghelyesebb, nagyüzemi termelési módszereinek kidolgozásába és elterjesztésébe. 5. A legközvetlenebb feladat, hogy 1955. évben nagy kukoricatermést takarítsunk be. Ezért a Központi Vezetőség felhívja az állami gazdaságok és gépállomások szakembereit és dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagságát és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy a kukorica gondos ápolásával — az állami gzadaságok és gépállomások Univerzáltraktorainak teljes kihasználásával — kukoricaföldjeiket legalább háromszor kapálják meg ós végezzék el az aratás utáni gazoló kapálást. Biztosítsák ezzel állatállományunk megfelelő takarmányalapját. 6. A kukoricatermelés fokozása érdekében a Minisztertanács országos kukoricatermesztési versenyt hirdet. A versenyben részt vehetnek állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodók. A versenyben kiemelkedő terméseredményt elérő termelőket a Minisztertanács által meghatározott módon kitüntetésben kell részesíteni. Az