Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében

A határozat pontjai: 1. Sürgősen véget kell vetni a kukoricatermelés elmaradottságá­nak a mezőgazdaság szocialista szektorában és biztosítani kell, hogy 1956-ban a kukorica vetésterületi aránya a termelőszövetkezetek közös gazdaságában és az állami gazdaságokban az 1955. évihez képest or­szágosan legalább 40 százalékkal növekedjék. Növelni kell a nagy tö­megű és magas tápértékű silókukorica vetésterületét is. Az őszi takar­mánykeverékek után a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok le­hetőleg mindenütt kukoricát vessenek. 2. Kultúrnövényeink közül a kukorica hálálja meg legjobban a íriss istállótrágyázást és az őszi mélyszántást. Ezért mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok a rendelkezésükre álló istállótrágyát elsősorban a kukorica alá használják fel és végezzék el a kukorica alá az őszi mélyszántást. 3. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kuko­rica terméshozamának növelése érdekében általánossá kell tenni a ku­korica négyzetes vetését és művelését. A gépállomások és az állami gaz­daságok mezőgazdászai felelősek azért, hogy már 1956-ban a kukorica vetésterületének legalább felét négyzetesen műveljék, A földművelés­ügyi miniszter és az állami gazdaságok minisztere gondoskodjanak ar­ról, hogy 1956. március l-ig az egyetemes kultivátorokra drótvezérlésű négyzetvető szerkezetet szereljenek fel. Ahol a kukorica négyzetes ve­tése még nem biztosítható, ott alkalmazni kell a kézzel történő négy­zetes-fészkes ültetést. Meg kell kezdeni a kukoricaszár betakarításának gépesítését. Ezért ebben az évben el kell készíteni az új siló-kombájn mintapéldányait és a jövő évben meg kell kezdeni a sorozatgyártást. A második ötéves terv végéig pedig — a nyári gazolókapálás és a csövek letörésének ki­vételével — az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben meg kell valósítani a kukoricatermelés összes munkafolyamatainak gépesí­tését. 4. A kukorica terméshozama növelésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukorica-vetőmag használata. A második ötéves terv végére biztosítani kell, hogy az egész országban elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre megfelelő minőségű hibridkukorica-vetőmag. Meg kell gyorsítani a beltenyésztéses hibridkukorica-vetőmag elő­állítását, elszaporítását, és széleskörű elterjesztését. A kukorica kiemelkedő népgazdasági jelentőségének megfelelően minél több kutató kapcsolódjék be a kukoricanemesítés és a nagy ter­mést adó beltenyésztéses hibdridvetőmag gyors előállításának munká­jába, valamint a kukorica leghelyesebb, nagyüzemi termelési módsze­reinek kidolgozásába és elterjesztésébe. 5. A legközvetlenebb feladat, hogy 1955. évben nagy kukoricater­mést takarítsunk be. Ezért a Központi Vezetőség felhívja az állami gaz­daságok és gépállomások szakembereit és dolgozóit, a termelőszövetke­zetek tagságát és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy a kukorica gondos ápolásával — az állami gzadaságok és gépállomások Univerzál­traktorainak teljes kihasználásával — kukoricaföldjeiket legalább há­romszor kapálják meg ós végezzék el az aratás utáni gazoló kapálást. Biztosítsák ezzel állatállományunk megfelelő takarmányalapját. 6. A kukoricatermelés fokozása érdekében a Minisztertanács or­szágos kukoricatermesztési versenyt hirdet. A versenyben részt vehet­nek állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodók. A versenyben kiemelkedő terméseredményt elérő termelőket a Minisz­tertanács által meghatározott módon kitüntetésben kell részesíteni. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom