Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a Bükk-hegység mész-köveinek ismeretéhez

kete mészkövek nem különböztethetők meg a felső karbon hasonló képződményeitől. 3. Alsó triász. Az alsó triász képződményeiben Schréter Z. kövületek alapján seisi és campili rétegcsoportot mutatott ki. Megjegyzi azonban, hogy a két rétegcsoport sem a természetben, sem térképileg külön nem választható". (Balogh K. a szétválasztást végrehajtotta.) Szarvaskőtől délre, ahonnan a legtöbb anyagot gyűjtöttem, főleg agyagpala facies képviseli az alsó triászt. Az itteni rétegviszonyokkal Kisvarsányi G. 1

1 foglalkozott. A szarvaskői agyagpalában alárendelten vastagabb-vékonyabb mészkőbetelepülések vannak. A Bükk-fennsík ésizaki részén viszont a mészkő az uralkodó. Az alsó triász mészkövek általában mind sötétszürke színűek. Változatos előfordulási módjuk változatos kialakulásukra vezethető vissza. Szabad szemmel bennük semmi sem látható, legfeljebb «gves vékony repedéseket kitöltő kalcit-ér. Kövületet sem szemmel, sem mikroszkóp alatt nem látunk benne. Gyakran mutatnak azonban szabad szemmel is látható rétegzettséget. A kőzetek mikroszkópi képe azt mutatja, hogy apró, 20 — 50 mikron nagyságú kalcitszemcséken kívül agyagos és szenesedett szennyeződés vesz részt a kőzet felépítésében. A szennyeződéseknek egyes rétegekben való viszonylagos feldúsulása okozza a már említett, szabad szemmel is gyakran megfigyelhető rétegzettséget. Az egyes rétegek vastagsága nem állandó, közöttük a határ gyakran elmosódott. A képlékenyebb agyagpalarétegek közé ékelt mészkő-betelepülések a gyűrődések által sokat szenvedtek. A nagyobb kalcitszemcsék ikerlemezessége is ezt bizonyítja. Egy érdekes kőzettípus, amit mikrobreccsának nevezhetnénk, tanúja a nagyfokú mechanikai átalakulásnak. A nagyobb kalcitegyedekből álló 0,5 mm körüli átmérővel rendelkező töredékeket kisebb szemű kalcitegyedek és agyagos alapanyag vesz körül. A mechanikai behatások okozták a legkisebb részleteket is átszövő repedések szövevényét. A repedéseket mindenhol az alapkőzetnél kevésbé szennyezett kalcit tölti ki. A repedések nem mind egykorúak, gyakran figyelhető meg, hogy az újabb repedések mentén a régebbi repedéseket kitöltő kalcitkristályok eltörtek és a régi repedés iránya az új repedés mentén eltolódott (mikrovetők). A dolomitos kőzetek a kéregmozgásokai szemben ridegebben viselkedtek. Ennek tulajdonítható, hogy több betelepülés anyagának mikroszkópi képében romboéder-alakú hasadási kristályok figyelhetők meg. E kőzetek által nyújtott mikroszkópi kép annyi556;