Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger csapadékviszonyai

Legérzékenyebb a szőlő a csapadékkal szemben a III. IV. és V. időszakban. Ui. nedves, meleg nyáron veszedelmesen elszaporodhatnak a szőlő gombakártevői. Ezért félnek a termelők a május végi, júniusi és júliusi sok esőtől. A peronoszpóra terjedéséhez legalább 13 C°-os napi középhőmérséklet szükséges. Igen kedvez a terjedésének a fülledt, meleg, párás idő. (Jelen évkönyv ben lásd Hortobágyi Tibornak a peronoszpóra elterjedéséről szóló cikkét és rajzait.) Megemlítik a szőlőtermelők az 1953-as esztendőt. Akkor is esős volt a nyár, mégis jó termést szüreteltek, a peronoszpóra nem hatalmasodott el. Ezt azzal magyarázzak, hogy eső után mindig szél lengedezett, így a pára nem rekedt meg a tőkék között. Tanítványaim (Faragó Anna és Nemes Agnes) kirándulás közben elbeszélgettek az egyik szőlőpásztorral a szőlőről, és az időjárásról. A pásztor ott helyben mutatott nekik eg}' szőlőparcellát, melynek egyik fele a domb nyugati, a másik fele a keleti oldalára esik. Megemlítette, hogy 1954 nyarán egy délben kiadós eső esett. Délután forróan sütött a nap,, sugarai ia parcella nyugati felét érték. Nemsokára utána párlogó nedvesség ködbe borította a nyugati domboldalt Rá pár napra /mintha leperzselték volna a szőlőterület azon részét, úgy tönkretette a gomba mind a levélzetet, mind a termést. Ez a megfigyelés is arra muta, hogy a levegő hőmérsékletéből és párataírtalmábóil előre j következjtetni lehet a peronoszpóra megjelenésére. Bár költséges és fáradságos, de esős időben megelőző permetezéssel védelmet nyújthatunk, az Ígérkező termés nagy százalékát megmenthetjük. Vagyisi tudnunk kell, mikor van szükség 'feltétlen permetezésre? — Erre a célra ajánlatos lenne minden szőlőtermő vidéken olyan állomás felállítására, ahol a levegő hőmérsékletéből, mozgásából és relatív páratartalmából a peronoszpóra megjelenésének várható idejét előre jelezni lehetne. Pálinkás „Szőlészeti és borászati zsebkönyve" nagy tárgyilagossággal és szakértelemmel összeállított peronoszpóra előrejelzési táblázatot közöl. Ennek felhasználásával az állomáshálózat kiszélesítése kívánatos lenne. A hőmérséklet és csapadékviszonyok mellett megfontolandónak találnám a levegő mozgásának, a szélnek figyelését is. Mozgó levegőben ugyanis a pára nem reked meg. Érdekes megemlíteni, hogy 1946—47-ben, amikor kevés volt a csapadék, nem terjedt a gombabetegség, szinte elszoktak az emberek a permetezéstől. Csak 1949-ben kaptak ismét észbe, hogy a rendszeres permetezést esős időben nem leheti elhanyagolni. A peronoszpórán kívül veszedelmes élősködő a lisztharmat, 544;