Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Futó József: Eger hőmérsékleti viszonyai

nek törzsértékével egyezik meg. Ez az év azért mutat középhőmérsékletben olyan nagy eltérést, mert rendkívül zord volt a tele. A három téli hónap középhőmérséklete —5,5 C fok. Ez nemcsak az álagnak (0,6 C foknak) marad jóval alatta, de zordabb volt ekkor a tél Egerben, min,t általában Helsinkiben (—4,6 C fok) szokott lenni. Ez év januárjában pedig —8,6 fokos középhőmérsékletet mértek, ami Dél-Grönland

1 középhőmérsékletével egyezik. 2. ábra A legmelegebb tél az 1901—02 évben volt, +2,8 fokos téli középhőmérséklettel. A legmelegebb év az 1934-es volt. Ekkor az évi középhőmérséklet 11,5 C fok, ami mindössze 1,4 C fokkal haladja túl az átlagértéket. A negatív irányú eltérés ennél sokkal nagyobb is lehet, hiszen az 1940-es években 2,4 fokkal maradt el a törzsértéktől. A, legmelegebb nyár az >1950-es (22,2 C fok), a leghűvösebb az 1913-as (18,0 C fokos középhőmérséklettel). Az elmondottakból következik, hogy ia nyár ingása (4,2 C fok) sohasem olyan nagy, mint] a t(élé (8,3 C fok). Hogy milyen nagykülönbség lehet Egerben egy-egy év hőmérsékletjárása között, mutatja ezt a. 2. ábra, amely 1901 és 1950 között a lleghidegebb és legmelegebb évek havi középhőmérsékletét tünteti fel. Gyakran az is előfordul, hogy a három téli hónap egymás között hőmérsékleti szempontból helyet cserél. Nem a január a 533;