Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Hahn István: Egy városi felkelés a kései császárkor idején

26. A varázslásokról: Stein i. m. 273 kk. Tőle eltérően e perek reális politikai tartalmát emeli ki Alföldi: A conflict of ideas in the late Ro­man empire (Cambr. 1952), Valentinianus pozitív értékelésével. 27. Ep. 391, 10. Az évet igazolja a 355 márc.-a körül írt Ep. 393, mely szerint kb. egy éve tartózkodik Antiochiában. Vö. Seeck: Die Briefe des Libanius zeitlich geordnet p. 316 kk.; Hermes XLI. 497. 28. Amm. XIV. 7. Ut inediae dispelleret meium. quae per multas dif­ficilesque causas affore iam sperabatur. 28. Amm. XIV. 7, 9—21, XV. 3, 1, Lib. Or. 42, 24. 30. Legkorábbi említése ,mint praef. praet. Orientis C. Th. VIII. 5, 5 .u. o. Gothofredus kommentárja megadja pályafutásának főbb moz­zanatait, vö. Seeck: Regesten der Kaiser u. Paepste ad a. 354. 31. Amm. XV. 13, 1—2. Lib. Or. 19, 47. 32. Seeck: Briefe p. 316; Hermes XLI. 494 kk. 33. A fentiek szerint az általam adott kronológia az eseményeket általában 2—3 hónappal korábbra teszi Seeck id. cikkének megfelelő adatainál. Seeck szerint: Lib. hazatérése nyár elejére, Theophilüs meg­ölése nyár közepére, Musonianus megérkezése és Gallus távozása csak késő őszre esnék. Ez azonban ellentmond az éhinség miatti felkelés való­színű idejének és arra a feltevésre is kényszerít, hogy C. Th. VIII. 5, 5 tanúságával szemben Musonianus megérkezését több hónappal a hozzá, mint praef. praet. Or.-hoz intézett törvény kelte után helyezzük. Az az érv, hogy Amm. XIV. 7, 2 szerint Gallus katonai expedícióra készült, az pedig csak nyáron szokott Volt megindulni, nem helytálló, mert az id. szöveg szerint: Hierapolim profecturus tehát csak a készülődés stádiumá­ban volt; ez pedig lehetett tavasszal — sőt éppen akkor kellett lennie. Végül pedig Amm. XIV. 11, 15 adata: legiones .... in vicinis oppidi hie­viantes sem mond ellene kronológiánknak, hiszen Gallus — éppen Amm. szerint is — feleségének halála miatt hosszú ideig késlekedett az úton, ami miatt bátyjától fenyegető és sürgető leveleket is kapott. Az itt adott kronológia szerint is Gallus kivégzése nov. végére eshetett, ami meg­egyezik Seeck. konstrukciójával. 34. Or. 11. 144: hé boulé pros allélous ouk an phaién hós ouk eri­zousin.... 35. Kurbatov, Viz. vrem. VII. (1953) 311 1. 36. Lib. Or. 1, 126; 18, 195. Julianus: Misopogon 350 AB Amm. XXII. 14, 2. 37. Amm. XIV. 1, 3; 7, 2. Lib. Ep. 386. 38. Személyére vonatkozólag: PW s. v. Thalassius. 39. Lib. Ep. 435, 450. 40. Személyére: Gothofredus ad C. Th. VIII. 5, 5, PW s. v. Muso­nianus. 41. A család, a magántulajdon és az állam eredete 174—175 1. A kérdést a római történetre vonatkozóan fejtegeti: Maskin: Augustus principátusa, 64—65. 1. 42. A IV. sz. császárok politikájának marxista elemzésére, a csá­szárok és a nagybirtok pozitív kapcsolatára: Szjuzjumov, Viz. vr. VII. (1953) 334. és k. 43. A curiával szembenálló. Lib. által kegyetlenséggel vádolt ma­gistrátusok, akiket egyébként bizonyos „demokratikus" törekvések jel­lemeznek, pl. Proculus (mellette a nép cirkuszi tüntetést rendezett: Or. 27, 13), Icarius, aki a köznép előtt keresett népszerűséget (Or. 27, 33— 35), Philagrius comes Orientis, aki a 382. évi inség idején népszerű, de 523;

Next

/
Oldalképek
Tartalom