Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Hahn István: Egy városi felkelés a kései császárkor idején
26. A varázslásokról: Stein i. m. 273 kk. Tőle eltérően e perek reális politikai tartalmát emeli ki Alföldi: A conflict of ideas in the late Roman empire (Cambr. 1952), Valentinianus pozitív értékelésével. 27. Ep. 391, 10. Az évet igazolja a 355 márc.-a körül írt Ep. 393, mely szerint kb. egy éve tartózkodik Antiochiában. Vö. Seeck: Die Briefe des Libanius zeitlich geordnet p. 316 kk.; Hermes XLI. 497. 28. Amm. XIV. 7. Ut inediae dispelleret meium. quae per multas difficilesque causas affore iam sperabatur. 28. Amm. XIV. 7, 9—21, XV. 3, 1, Lib. Or. 42, 24. 30. Legkorábbi említése ,mint praef. praet. Orientis C. Th. VIII. 5, 5 .u. o. Gothofredus kommentárja megadja pályafutásának főbb mozzanatait, vö. Seeck: Regesten der Kaiser u. Paepste ad a. 354. 31. Amm. XV. 13, 1—2. Lib. Or. 19, 47. 32. Seeck: Briefe p. 316; Hermes XLI. 494 kk. 33. A fentiek szerint az általam adott kronológia az eseményeket általában 2—3 hónappal korábbra teszi Seeck id. cikkének megfelelő adatainál. Seeck szerint: Lib. hazatérése nyár elejére, Theophilüs megölése nyár közepére, Musonianus megérkezése és Gallus távozása csak késő őszre esnék. Ez azonban ellentmond az éhinség miatti felkelés valószínű idejének és arra a feltevésre is kényszerít, hogy C. Th. VIII. 5, 5 tanúságával szemben Musonianus megérkezését több hónappal a hozzá, mint praef. praet. Or.-hoz intézett törvény kelte után helyezzük. Az az érv, hogy Amm. XIV. 7, 2 szerint Gallus katonai expedícióra készült, az pedig csak nyáron szokott Volt megindulni, nem helytálló, mert az id. szöveg szerint: Hierapolim profecturus tehát csak a készülődés stádiumában volt; ez pedig lehetett tavasszal — sőt éppen akkor kellett lennie. Végül pedig Amm. XIV. 11, 15 adata: legiones .... in vicinis oppidi hieviantes sem mond ellene kronológiánknak, hiszen Gallus — éppen Amm. szerint is — feleségének halála miatt hosszú ideig késlekedett az úton, ami miatt bátyjától fenyegető és sürgető leveleket is kapott. Az itt adott kronológia szerint is Gallus kivégzése nov. végére eshetett, ami megegyezik Seeck. konstrukciójával. 34. Or. 11. 144: hé boulé pros allélous ouk an phaién hós ouk erizousin.... 35. Kurbatov, Viz. vrem. VII. (1953) 311 1. 36. Lib. Or. 1, 126; 18, 195. Julianus: Misopogon 350 AB Amm. XXII. 14, 2. 37. Amm. XIV. 1, 3; 7, 2. Lib. Ep. 386. 38. Személyére vonatkozólag: PW s. v. Thalassius. 39. Lib. Ep. 435, 450. 40. Személyére: Gothofredus ad C. Th. VIII. 5, 5, PW s. v. Musonianus. 41. A család, a magántulajdon és az állam eredete 174—175 1. A kérdést a római történetre vonatkozóan fejtegeti: Maskin: Augustus principátusa, 64—65. 1. 42. A IV. sz. császárok politikájának marxista elemzésére, a császárok és a nagybirtok pozitív kapcsolatára: Szjuzjumov, Viz. vr. VII. (1953) 334. és k. 43. A curiával szembenálló. Lib. által kegyetlenséggel vádolt magistrátusok, akiket egyébként bizonyos „demokratikus" törekvések jellemeznek, pl. Proculus (mellette a nép cirkuszi tüntetést rendezett: Or. 27, 13), Icarius, aki a köznép előtt keresett népszerűséget (Or. 27, 33— 35), Philagrius comes Orientis, aki a 382. évi inség idején népszerű, de 523;