Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

be, 1806-ban pedig Morvaországba. Asbóth a grófi utasítás értelmében nemcsak az útjában lévő, fejlett módszerekkel gazdálkodó uradalmakat figyelte meg és írta le tapasztalatait, nemcsak az alkalmazott és jól bevált újításokat igyekezett a keszthelyi mezőgazdasági intézetben meghonosítani, hanem a külföldi piaci lehetőségeket is kémlelte. 1

8 A belterjesség mérve azonban még a Festetics-uradalmakban is eltérő volit az egyes birtokrészek minősége és a majortól való távolsága szerint. Gróf Festetics György és utódai a georgikoni főmajorban és a hozzá közel eső részeken (keszthelyi urodalom) folytatta a legintenzívebb gazdálkodást. Munkánk kereteit meghaladná a Georgikon gazdaságának behatóbb vizsgálata, csupán azt említjük meg ezen a helyen, hogy az intézettel 241 hold mintagazdaságot kapcsoltak össze mindjárt kezdetben, s az alapító az alkalmazott tíz fordulós váltógazdaság ügyében kikérte Thaer tanácsát is. Az „okszerű gazdaság" német apostola, Thaer munkája nyomán kezdett elterjedni hazánkban ,,a pezsgő gazdasági élet Albion (Anglia — Sz. I.) földjéről". 1

7 A Georgikon belső telkén állott az intézet a múzeummal, itt voltak a tanárok lakásai, a gazdasági épületek, a füvészkert, a méhház, selyemgombolyító ház stb. A Georgikon állatállománya 1810-ben 2 igáslóból, 14 igás ökörből, 24 göbölyből s mintegy 15 darab magyar, tiroli és svájci fajta tehénből állott. Mindezeket istállón tartották. A legelőn 400 finom gyapjas birka legelt, amelyeket hostitzi kosokkal nemesítettek. A kisebb háziállatok közül tenyésztették az angorát, a közönséges házi nyulat, baromfit, selyemhernyót stb. A lótenyésztés a közeli fenéki ménesben folyt, ahol Arábiából hozott ménesekkel történt a fajnemesítés. 1

8 A keszthelyi georgikoni gazdaság a Festeticsek mintagazdasága volt. De gróf Teleki Domonkos útleírásában Festetics György muraközi uradalmáról is dicsérőleg emlékezik meg: „Csak itt, a Muraközben, a szép gazdaságnak sok jeleit láthatni; a lóhere bővségben termesztetik, a svaitzi módon való tehén tartás oly fokra vitetett, hogy a Gróf Ür (Festetics György — Sz. I.) majorságaiban a tehenet napjában háromszor fejhetik és öt itze tejet is kapnak tőle ... A juhoknak fein (finom — Sz. I.) szőrű fajtái szaporíttatnak". 1

9 Messze földön híres volt báró Lilien ercsi gazdasága; itt hajtották végre hazánkban az első nagyszabású jószágrendezést (tagosítást). Lilien báró 1795-ben vette át Ercsit ipától, gróf Szapárytól, s a mintegy 23 — 24.000 holdas tágas allodiatúrát kisebb önálló majorokká osztotta. Tisztjeit életrevaló gyakorlati emberekből válogatta ki, beszerezte a szükséges földesúri felszerelést (fundus instructus), s munkáskezek biztosítása végett lakoso496;