Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Csóka János: A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete az egri járásban

működése, mindenekelőtt az, hogy a tagok bevigyék az alapszabály ál­tal megszabott felszerelést, állatokat, vetőmagot stb. Szükséges az alap­szabály ismerete azért is, hogy elkerüljük azt a helytelen gyakorlatot, ami a háztáji gazdaságok túlméretezettségére jellemző egyes helyeken. Igaz, hogy meglévő szövetkezeteink ma már egyre jobban tartják ma­gukat az alapszabályzathoz, de azért még van tennivaló ezen a téren is. Lényeges feladataink vannak az anyagi érdekeltség elvének helyes betartása terén is. Termelőszövetkezeteinkben érvényesül a szocializ­musnak ez a gazdasági törvénye, amennyiben érvényesül az elosztás szocialista elve, hogy „mindenki képessége szerint, mindenkinek mun­kája szerint". Ez abban jut kifejezésre hogy termelőszövetkezeteink­ben a munkaegység szerinti elosztás érvényesül. Ezen a téren két­irányú hiba is észlelhető, amit feltétlenül fel kell számolni. Az egyik az egyenlősdi, ami abban mutatkozik meg, hogy vannak olyan szövet­kezetek, amelyek szinte az egész jövedelmet kiosztják a tagok között, úgy, hogy nem a végzett munkát, hanem a bevitt eszközöket, a család létszámát stb. körülményeket vesznek figyelembe. Ez nagyban gátolja a közös gazdaság fejlesztését. Ugyancsak hiba ezen a téren az is, hogy vannak olyan termelőszövetkezeti tagjaink, akik az egyéni anyagi érde­keltségüket nem a közösben, hanem a háztáji gazdaságokban látják. Ez aztán sok esetben oda vezet, hogy a szövetkezeti tag több gondot és munkát fordít a háztáji gazdaságára, mint a közösre, hogy a szövet­kezet takarmányával jól ellátja saját tehenét, míg a szövetkezet tehe­nei koplalnak, hogy ennek megfelelően saját tehene kétszer annyi te­jet ad, mint a szövetkezeté. Meg kell értetni szövetkezeti parasztsá­gunkkal, hogy a személyes érdekeltség biztosítása a közösben, alapját képezi a szocializmus gazdasági alaptörvénye fokozottabb érvényre ju­tásának, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális igényeik maximális kielégítésének. Termelőszövetkezetek fejlesztésének fontos feltétele járá­sunkban az, hogy a kommunisták, párt- és tanácsszervek sze­mélyes példamutatásukkal járjanak jó példával elő, lépjenek be a termelőszövetkezetbe. Bár vannak ezen a téren is jó példá­ink, mint a demjéni párttitkár, az egerszalóki tanácselnök és felesége belépése stb. De nem ez a helyzet Bekölcén, Novajon, hanem az, hogy a párt és tanács funkcionáriusaink maguk nem járnak elől jó példával. Ennek pedig az a következménye, hogy parasztságunk olyan véleményt alakít ki funkcionáriusainkról, hogy ,,vizet! prédikálnak és bort isznak". Termelőszövetkezeteinknek egyre fokozottabban kell igény­be venni a különböző tömegszervezetek: DISZ, MNDSZ, stb. se­gítségét, s egyre fokozottabban kell igénybe venni s kihasználni azt a segítséget, melyet az ipari munkások nyújtanak a terme­lőszövetkezetek fejlesztése és szervezése terén. A patronázs­mozgalom legújabb formája nagy segítséget fog jelenteni ter­melőszövetkezeteink számára. A politikai és kulturális támoga­tás meílett az egyes üzemek kollektívái gazdaságilag is tá­mogatják a megalakuló és a régi termelőszövetkezeteket a szük­séges nagyüzemi épületek létrehozásában, bizonyos műszaki 475;

Next

/
Oldalképek
Tartalom