Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Csóka János: A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete az egri járásban

ugyanakkor a kukorica termelésben mutatkozó lemaradásra is figyeljenek fel. Nem lehet helyes arány pl. az egerszóláti Haladás tsz-ben, amikor 172 kh föld megmunkálásához 2 db ló és 18 szarvasmarha van, amiből 7 db tehén. Ugyanakkor sertés, vagy juh nincsen, bár 21 hold rét és 11 hold legelővel rendelkezik a tsz. Az ilyen lehetőségek kihasználására sokkal nagyobb gondot kell fordítani a termelőszövetkezeteinknek. Nagyon fontos feladat az, hogy a tsz-ek nagy gondfot fordítsanak a munkafegyelem javítására, s a tagok kivétel nélkül, egyre nagyobb szorgalommal vegyék ki részüket a közös munkából. A jó eredmény, a nagy jövedelem nem magától születik, hanem a szövetkezeti tagságon múlik. A nagyüzemi termelés kedvező lehetőségei önmagukban csak adottságok. A fejlett technikát az embereknek kell mozgásba hozni, a munka minősége elsősorban az embereken múlik. Ezért olyan fontos a szövetkezeti parasztság szocialista nevelése, a tagokkal való helyes bánásmód. A tagság nemcsak munkaerőt képvisel, ők a szövetkezet gazdái. Nagyon fontos, hogy a tervszerű és szakszerű vezetés mellett a szövetkezeti vezetők tudjanak bánni az emberekkel

1 megbecsüljék az egyszerű tagokat, ne parancsolgassanak. de legyenek igazságosak, követeljék meg a fegyelmet. Különösen /sok múlik a szövetkezetekben dolgozó kommunistákon, s pártszervezeteken. Elsősorban, nekik kell őrködni a szövetkezeti demokrácia betartásán, bírálni és segíteni a vezetést, jó példával elöljárva, nevelni a többieket. A gazdálkodás gyors fellendülésének, a közös gazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztésének záloga a tagok közös akarata és cselekvése. Ezt egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Termelőszövetkezeteink további megszilárdulását és fejlesztését, csak úgy tudjuk megvalósítani, ha sohasem tévesztjük szem elől a lenini hármas jelszót, szilárdan a szegényparasztságra támaszkodva (a termelőszövetkezeti paraszt szilárd támaszunk akkor is, ha előzőleg középparaszt volt), szoros szövetségben a középparasztsággal, kíméletlen harcot folytatunk a kulákság ellen. A falun nem csökken, hanem élesedik az osztályharc a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének 1955. évi tapasztallata azt mutatja, hogy a kulákok és velük szövetségben a falu más reakciós elemei, elsősorban a klérus, minden tevékenységükkel igyekeznek akadályozni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A termelőszövetkezetek elleni aknamunkájukban a^. előző években használt lejáratott hazugságait (a csajka mese stb.) elavultak, hiszen a termelőszövetkezetek ered473;