Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből
rajtunk meg tettek, ugyan ez harangukért kész pénzt Ígértek, De ezt mi nem Acceptálván, miért hogy ö Felsége kegyes Resolutioját el nyervén, hogy minékünk azon harangot, ha még meg Vagyon, In Natura viszsza adgyák.... bennünket tsak egészben kivány az koldus Pályára hozni. Lehetetlen volna mi nékünk ezeket mind ez mi Sebeinket,;. Fölséges meg koronázott Aszszonyunknak Eleiben adni és meg Terhelynénlc. .... avval fenegettnek bennünk, hogy tsak az! utollya felé megyünk és Többé Lábra nem állyunk. Már nem használ sem szóval való kérésünk, sem pediglen írással való Instantiank. Nem különben ezt is akartuk meg tudni mi légyen azom Ö Fölsége Parantsolattya. De Fő Ispány Urunk az mi nagy kérésünk által bennünk meg sem halgatván és az ő fülei bé vannak Gyúlva, és bennünk mindenkorom nagy haraggal éfe Csúnya motskos Szavakkal el Parantsolnak, mostan még Sokkal keményebben bánik Velünk. Csak annyira vagyon már Velünk és el vagyon vigezve, hogy csupány mindnyájunkat ki akar Pusztittani minden Jószágunkbul, és ez Városbul Tapasztallyuk, hogy az mi Vallásunk itten Eger Városában egész nagy Büntető Ostornak ítéltetik .... . . . az Privilégiumunk .... meg volt parancsolva . . , hogy egészben elveszszen és Semmivé légyen ..... abban mesterkedik és munkálkodik Földes Urunk .... hogy Vasbann veret bennünk, ha mi az mi Predikátziokkat meghalgattyuk, már pedig 4-dik Esztendeje, hogy meg vagyon Tiltva .... Fő Ispányunk .... egész hatalmasságot kíván véghez vinni, és oily gondolattya s egész akarattya, hogy mi az mi Isteni Szolgálatunkat és Imádságunk egy Unitus Papnál Járjunk, az mely is Nevezet szerint Lukáts Szabina Ugyan hogy az mi Fő Ispányunk és Földes Urunk kimondhatattlan és el Viselhetettlenül és minden Natura ellen nevezetessen Adam Nicola et Compagnie már vagyonn vagy 60 Esztendeje hogy itten Eger városában le Telepettek és oda való Lakosok, és mindenkoron az ő Szabad kereskedések nagy őrömmel foltatták .... ezek mind Semmivé váltak. Most már azokat Tőmlőzőzik és Vasra verik. És ebben az keserves hideg és egességtelen időben is keservesen maid tsak hogy ottan el nem halnak . . . mind ha az Leg Nagyobb Gyilkosok volnának minden ok nélkül ottan Szenvednek . . ,. . . Annak utánna kölvetkeznek . . . . w Frantz Zsupán szerentsétlen koldussá tétetődötb. . . . Ladislav Rákó . . . Michael Zakó Annyi Sok időtül fogvást Fő Ispány Urunktul mindezeket Szenvednünk kell .... ugy annyira, hogy mi mindnyájan tsak már az legutolsó Spitzre jutottunk ....... IV. 1800 október 7-éről kelt jegyzőkönyvi kivonat arról, hogy a görög gyerekeknek joguk van a szerb iskolába járni, mint ahogy a szerb gyerekeknek a görögbe, továbbá arról, hogy ki fizeti a tanítókat. V'ljeta 1800, 7, go Meseca Oktomvrija. Poneze izjasno vidimo da se nasaja Sztaja: Cerkov nikakovim Naéinom ot svojega dolga izplatiti ne mozet, za to dakle svi mi So edinenii Soversikom, dase u Napredak ucitelje ot cerkve ne imadu placjati, no dolzni esmi koliko mi Greci, toliko i Serbli za olaksati Bremja cerkvi nasja=ucitelie svoe sami placjati to est Greci imjejüt Elinskoga i prosto=Greceskoga ucitelja, koi u greceskim dijalektu Poucavati bűdet placjati; a serbli takodzser onoga koj Serbski poudtevati bűdet dolzni esi? 454;