Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

kor már sehogysem tudott Bécs sürgető intézkedései alól kibújni,, felajánlotta Nikoláéknak, hogy vegyék vissza üzletüket, de természetesen minden kártérítés nélkül. A görögök ebbe nem mehettek bele, mert üzletük három évig zárva volt ési ez idő alatt óriási károsodás érte őket. Mária Terézia gróf Blüngen kancellárt kéri fel az ügy kivizsgálására, aki megállapította azt, amit az előbbiek folyamán már előadtunk. A hitelezők pénze biztosítva volt, a görögöknek kártérítés jár. Nem azért teljesített azonban az egri püspök testvére a bécsi udvarnál szolgálatot, hogy adandó esetben ne tudna Eger segítségére sietni. Elintézte, hogy a kancellár jelentését ne fogadják el és utalják az ügyet magyar törvényszék elé. Ekkor érkezett Bécsbe egy orosz katonatiszt, aki az egri Balla Adám testvére volt: Athanasius Balla. Miután Bécsben hiába kísérletezik azzal, hogy testvérén segítsen, leutazik Egerbe a püspökhöz. Eszterházy két egri görög kereskedő jelenlétében fogadja és durván bánva velük, börtönnel fenyegeti meg őket. Hiába hozatták el feleségeiket és gyerekeiket nagy költségen és sok veszély közepette Makedóniából 1770-ben, hiába fordultak lépten-nyomon Bécshez, a reménység órája csak akkor ütött részükre, amikor 1780-ban II. József került a trónra. A császár baráti politikát kívánt folytatni a cárral, aki bécsi követe révén többször felhívta figyelmét elnyomott hitsorsosaira. Nagy Katalinnak egyébként is szüksége volt II. Józsefre törökellenes politikája végett, így a két uralkodó között szoros kapcsolatok jöttek létre. Valószínűleg nem kis része lehetett ennek abban, hogy II. József 1786 július 6-án elrendelte az egri görög kereskedők teljes kártalanítását. Érdekesek a kártalanítás elrendelésének az előzményei: II. József gróf Majláthot bízta meg az ügy felülvizsgálásával, akivel összeköttetést létesített a közben orosz udvari tanácsossá előlépett Athanasius Balla, az egri Balla Ádám fivére is. A vizsgálat ismételten megállapítja, hogy az egri görög kereskedők tönkretételében nagy szerepet játszott a vallási gyűlölet is, Eger hamis jelentéseket küldött Bécsnek, az egri püspök szabotálta a királyi rendeleteket. Kártérítést rendel el a görögök javára és a kártérítés összegét 260.250 forintban állapítja meg. A kártérítést nemcsak a görögök vagyoni vesztesége indokolja — állapítja meg a jelentés —, hanem becsületük megsértése, a velük való sorozatos kegyetlenkedés, üldözésük és a börtönben elviselt súlyos szenvedések. Gróf Majláth 1787 január 10-én közli az egri püspökkel a vizsgálat eredményét és a kártérítés összegét, Eszterházy azonban január 20-án azt válaszolja, hogy nem hajlandó semmiféle kártérítésre. A görögök most Egerben 443;