Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

érkezett a vármegyéhez, hogy tegyen jelentést a megváltozott körülményekről újabb határozat hozatala végett. A püspök zavarba jön. Most mit tegyen? Halogatja a választ 1768 szeptemberéig. Közben azonban fontos intézkedéseket tesz. Mivel a Nikola-cég tagjai részben üzlet után néztek, részben azért nem voltak otthon, mért féltek az állandó fenyegetésektől és csak néhány személyzetet hagytak az üzletben, a magistrátus nagyon kedvezőnek találta ezt az alkalmat arra, hogy egyszerűen, könnyedén kitessékeljék őket üzletükből. Maguk elé idézték tehát a kereskedőket, azok azonban nem lévén Egerben, meg nem jelenhettek. Erre 1768. III. 9-én meghagyták a személyzetnek, hogy 14 nap alatt adják át az üzletet a magistrátusnak. Mivel a személyzet ezt nem tudta megtenni, 1768. III. 24-én a város karhatalmat vett igénybe és ugyanez év április 6-án, tehát több héttel az után, hogy a királyi leirat már itt volt, elkezdték az üzletek kiürítését. Mindez pedig az egri püspök közvetlen felbújtására, utasítására, vallási gyűlöletből történt — állapítja meg a céget védő ismeretlen szerző könyvében. Mivel az egri görög kereskedők ismételten kártérítési pört indítottak a püspök ellen, nem lesz érdektelen, ha közelebbről megnézzük, hogyan is ment végbe ez a kényszerkilakoltatás. A kilakoltatásnál mellőzték a szakembereket, nem vettek fel se szabályszerű jegyzőkönyvet, se rendes leltárt. Nem állapították meg az áruk minőségét, egyedül Schwarz Márton volt jelen az áruk átvételénél, aki türelmetlenül várta azt a pillanatot» amikor beköltözhet az üzletbe. Az árut nedves helyre szállították és ennek következtében sok árut, különösen szőrmeárut a romlásnak tettek ki. A kényszerkilakoltatás természetesen pánikot idézett elő á görög kereskedők hitelezői körében is, de a püspöknek éppen ez volt a célja, az üzletek felmondásának éppen ez volt az egyik legfontosabb oka. A pánik kitörését is gondos előkészítés előzte meg. Már 1767-ben, a püspök titkos utasítására, a tanulmányi pénztár kúrátora 4000 forint betétet helyezett el különböző időközökben a Nikola-cég egyik tagjánál, Balla Ádámnál, amelynek első kifizetési terminusa csak 1768-ban lett volna esedékes. A kúrátor most azzal vádolta meg Ballát, idő előtt, hogy a pénze nincs többé biztonságban. Ez a körülmény, összekapcsolva azzal a feltűnéssel, amelyet az üzletek felmondása, a fenyegető és aztán végre is hajtott kényszerkilakoltatás előidézett, egyes hitelezőket arra indított 1767 elején, hogy benyújtsák követeléseiket a Nikola-céggel szemben. Meg kell azonban

1 jegyeznünk, hogy 1768. április 18-án, amikor a kényszerkilakoltatás befejeződött* 438;