Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

bársony, csokoládé, bélés- és szőrmeáru, ékszer, csipke, tajték­pipa, pamut stb. összeköttetésben állottak francia, német és olasz cégekkel is. Kezük elért az ország legtávolabbi zugába, csaknem minden nagyobb városban vannak adósaik és hitelezőik. Boltjuk, amelyet évről-évre bérelitek a várostól, a régi vá­rosháza épülete alatt volt. A bérlés egyik feltétele szerint csak a „török jobbágyoknak megengedett" ún. „török" árukkal (fűszer, posztó, bor) kereskedhetnek, ők azonban ezt a tilalmat sokszor megszegték és ezért Eger város tanácsa 1768-ban bezáratta üz­letüket. Mint látni fogjuk, a cég azonban elsősorban a klérusnak tulajdonítja az egri görög kereskedők tevékenységének a meg­akadályozását. Már Marczali is szól arról, hogy az egri görögkeleti vallású kereskedőket mindenféle ürüggyel elkergették birtokukból és el­árverezték áruikat. Egy 1794-ben Göttingenben megjelent, isme­retlen szerzőtől származó német nyelvű könyv valósággal akta­szerűen igyekszik ezt igazolni. Már az alább közölt könyv címe is sokatmondó, nagyon jellegzetes. Elég erre csak egy pillantást vetnünk és már előttünk a vád: Eger egykori püspöke, gróf Eszterházy Károly „pusztán hitbuz­galomból" romlásba kergette a Nikola Adám-féle kereskedőcéget. A városi levéltárban elfekvő iratok lényegében igazolják a könyv adatait, éppen ezért érdemes lesz talán végigfutni a könyv törté­netén és tartalmán. 9 4 Az előszóból megtudjuk, hogy a könyv kiadását gondos elő­készítés előzte meg. összegyűjtötték mindazokat az aktákat, ame­lyek a szóbanforgó esetteli és általában az egri görög kereskedők életével kapcsolatosak, majd 1789. VII. 9-én engedélyt kértek az udvari kancelláriától azok kinyomtatására. II. József császár engedélyezte a könyv megjelenését. Bár úgy látszik, írja az ismeretlen szerző művében, hogy egy magános kereskedőcég bukásának a története nem tarthat számot a nagyközönség érdeklődésére, de senkise veheti mégsem rosz néven egy ártatlanul elnyomott, elszegényedett családtól, ha a becsületét meg akarja menteni, és feltárja azokat az okokat, amelyek a csődjét előidézték. ( A család összeomlása annál érdekesebb,, mert II. József is pártfogolta őket. A császári jóakarat sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja az egri püspök határtalan vallási féltékenységét, aki félrevezette a császárt, büntetlenül tönkretett egy virágzó kereskedő-családot, különböző ügyeskedésekkel ki­bújt a már meghozott bírói ítéletek végrehajtása alól, sőt fokoza­tosan és egyenesen kijátszotta azokat. Eddig az előszó és most a történeti háttér következik. 434;

Next

/
Oldalképek
Tartalom