Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)
is: „A helytelenségek közé nagyon óvakodnám a tájnyelvbeti sarátságokat is odavetni, akár a hangok kiejtésében álljanak azok, akár egyes szókban ." Inkább használjuk fel az iskolában a tájnyelvet "beszélő tanulók tájnyelvi sajátságait., tanításunkban, mert azokon „mint élő példákon lehet megmutatni" a tájnyelvi sajátságokat. Sem nevetségessé nem kell tenni, sem hajhászni nem szükséges a tájnyelvi formákat. 7 3 * * * Már említettem, hogy a 70-es években sok magyar nyelvtankönyv látott napvilágot. Éppen a megjelent nyelvtankönyvek hiányosságai miatt a nyelvtudományban és a pedagógiában jártas tudósaink maguk próbáltak jó magyar nyelvtani könyveket szerkeszteni. A követelményt Szarvas Gábor igy fogalmazta meg: „Aki grammatikát ír, attól méltán megvárjuk, megköveteljük a tájékozottságot, hogy tudja, miben és hol vari hiány, mit kell és lehet pótolni, kutasson, járjon utána az adatoknak, munkálkodjék közre a határozatlan kérdések megállapításában." 7" Ezeket a sorokat Bodnár Zsigmond nyelvtankönyvének bírálatával kapcsolatban, írta le. (vö. Bochár: Magyar Nyelvtan. Pest. 1873.) Bodnár Zsigmond nagytudású gondolkodó fő. Nyelvtankönyvében igyekezett korszerűbb munkát nyújtani. Nyelvtanának részei: I. A hangok és jegyeik. II. Szótagok és szók. III. Szo elemek. IV. Szók. V. A mondat és főrészei (állítmány, alany). VI. A mondat mellékrészei. (A melléklet: jelző), a kiegészítő v. mondattárgy a határozók). VII. Az önálló és összetett mondSat. Szóalaktan. Szóviszonyítástan. Ahhoz az iskolához tartozott, amelyik Humboldt nyomán azt hirdette, hogy a nvelv állandó mozgásban, alakulásban él, s az embertől nem független. A nyelv konvencionális és történeti jegyek összege, s a nyelven minden ember bármi csekély mértékben változtathat, akár ké nyelemből, akár szeszélyből, akár újítási viszketegből, akár ízlésből, hisz maga az ember teremti a nyelvet napjainkban is." 76 A Magyar Nyelvőr elveit követő Volf György súlyosan elmarasztalta a Ma&yar Tanügy-ben megjelent bírálatában Bodnár nyelvtanát. 7 0 Nagy vita kerekedett a magyar nyelvtani irodalom problémáiról, s ez a vita, különösen akkor vetett nagyobb hullámokat, amikor Simonyi Zsigmond nyelvtankönyvei is megjelentek. Simonyi Zsigmond nagy tudását, vitatkozó kedvét, jó pedagógiai érzékét kamatoztatta vitázó írásaiban. Sok helyes elvet és gyakorlatot találunk bennük. Egyik bírálatában azt jegyzi meg, hogy az anyanyelvi nyelvtani oktatásnak feladata elsősorban az, hogy a nyelvtani alapokat tudatosakká tegve és a nyelvtani kategóriákat megértesse. 7 7 Simonyi Zsigmond olyan német munkának a bírálata kapcsán írta le a nyelvtan fontosságát hirm
