Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből
jon kosztot a barátnak havi fizetés ellenében. Az asszony, bár akkor „rettentő nagy szűkség és drágaság" volt, elfogadta az ajánlatot és paphoz illő becsületes kosztot adott neki. Azonban a hitközség keservesen fizetett és adósok is maradtak neki 25 Rf-tal. Kéri a városi tanácsot, hogy fizettesse ki a görög nációval adósságát. Elintézték a kérését. Az utolsó egri szerb pap Kupuszárevics Sztyevo volt, aki 1912 körül került Egerbe és közvetlenül az első világháború kitörése előtt távozott onnan új állomáshelyére — Titelbe. V. A szerbek és görögök jelentősége Eger életében Evlia Cselebi török utazó, aki a XVII. század második felében (1664 — 65) járt Egerben, azt állítja, hogy akkor Egerben a lakosság legnagyobb része bosnyák volt, akik kereskedéssel foglalkoztak. igen gazdagok voltak, és akiket Iványi Béla 7 6 szerint a törökök telepítettek ide még a XVII. század elején, hogy ellensúlyozzák a lakosság elnéptelenedését. Kik azonban ezek a bosnyákok? . . . Lopasius Radoslav „Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium" c. gyűjteménye szerint 1557-ben a pécsi bég 400 rácot telepített le erőssége környékén. Van olyan vélemény is, hogy ezeknek az ivadékai a mai pécsi bosnyákok.**** Az egri hagyományok nem emlegetik a bosnyákokat és leginkább csak rácokról, vagy görögökről esik szó. Ez utóbbiak közé kell sorolnunk az Egerben fellelhető makedo-vlahokat, helyesebben a makedóniai görögöket is, akik főleg a XVIII. század második negyedében tűnnek fel nagyobb számban városunkban. Tekintettel arra, hogy a források a rácokat és görögöket is léptennyomon összetévesztik, összekeverik, feltehető esetleg az is, hogy a bosnyákokon is rácokat kell értenünk annál is inkább, mert hiszen arra van adatunk, hogy a szerbek (rácok) már a nagy beköltözés (1690) előtt is voltak Egerben. Azt pedig már Szederkényi 7 7 is megemlíti, hogy Eger a vár visszavétele után (1687) török, rácz és német ajkúak gyűlhelyévé lett. Az 1690-i összeírás Eger lakosságát négy részre tagolva, már valóban megemlíti a magyarok, németek és új keresztények (az itt maradt és keresztény hitre tért törökök) mellett a rácokat is. Ez utóbbiak száma 1696-ban már erősen megszaporodott és ugyanebben ez évben az egri adófizetők névjegyzékében már 30 „rácz" is szerepel, akik közül három neve mellett a görög származást tűntet421;