Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

apját, hogy járjon közbe kiszabadulása érdekében Bécsben, mert ő ártatlan. Egy pesti szerb kereskedő vitte a levelet Egerbe, mire a 102 éves Vitkovics Péter, a 80 éves Cveits Arzénnal és egy Sarpe András nevű, németül tudó ifjúval Bécsbe indultak. Bodianac Jefrem káplán az egész egri szerb hitközséggel a hajnali misén imádkozott az öregek utazásáért, ,,hogy a fogságban ártatlanul sinylődőket kiszabadíthassák". Bécsben, a császári palota udvarán meglátta a két őszhajú öreget a 12 éves József, a trónörökös — és mikor megtudta, miért jöttek, felvezette őket anyjához, Mária Teréziához, aki kikérdezte őket jövetelük okáról és az egri harcokról, melyekben mindkét öreg részt vett és megígérte a foglyok szabadonbocsátását. Még aranyérmekkel is kitüntette az öregeket. 1753 pünkösdjén tényleg ki is engedték Vitkovics Józsefet és a három szerb kereskedőt. A hazatérőket úgyszólván egész Eger népe fogadta, eléjük menvén lóháton és kocsin, lelkesen éltették Vitkovics József plébánost, aki 1769-ban halt meg köztiszteletben. Két fia maradt utána: Mihály, Eger város tanácsnoka és Péter, utóbb egri szerb plébános. Vitkovics a már idézett értekezésében azt írja, hogy a szerb gyerekeket nem a szerb, hanem az ó-egyházi szláv nyelvre tanították az iskolákban: nem az anyai rácz, hanem egyenesen a holt szláv nyelvre oktattatnak. Ez mind ekklésia végett történik, ahol a mise, az éneklés, az olvasás holt szláv nyelven vitetnek véghez. Innen van azután az, hogy a papok, tanítók és tanultak tudják a szláv nyelvet, a többi csak érti, amint érti." Később azonban valószínűleg szerb lett mégis a tanítás nyelve az egri iskolákban is. Az egyházközség levéltárában ma is láthatók még azok a szerb nyelvű nyomtatott űrlapok, amelyek iskolai célokat szolgáltak. Egyet-mást az egri szerb iskoláról megtudunk még a városnak abból a jelentéséből is, amelyben 1771-ben informálja a püspököt — annak közvetlen kérésére — a ,,nem egyesült illyr ifjúság triviális (elemi) iskoláiról. 5

9 Kiderül, hogy az iskola alapításának ideje már ekkor sem ismeretes, az iskola épülete rossz állapotban van, tanítóját a szerb plébános tudtával és helyeslésével" a püspök és a városi tanács fogadja fel, fizetése évi 140 rajnai forint. Ez az összeg a gazdagabbaknak a könyörületességéből fedeztetik, hogy a szegények gyermekeit nevelni lehessen. Az oktatás ingyenes, az iskolamestert az ifjúság tanításán kívül más funkció végzésére (pl. kántorságra) nem kötelezik, lakása a plébánosi telken, közvetlenül az elemi iskola szomszédságában van. Körülbelül 60 fiú- és leánygyermek látogatja az iskolát. „Taníttatnak olvasni és írni illyr és görög nyelven". (Docentur legere 416;