Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

egri templomból valók, vagy pedig egy másik görög templomból. Meg kell végül

1 jegyeznem, hogy a kántorszékben görög és szláv nyelvű egyházi könyvek találhatók, amiből arra lehet következtetni (és ez a Prot, idézett adataival meg is egyezik), hogy az istentiszteletek régebben mind a két nyelven végeztettek. Az említett egyházi könyvek többnyire a XVIII. századból valók. Itt említjük meg. hogy az egyházközség temetőjének egyrésze a templom közelében van, a másik pedig, amely a tulajdonképpeni temető, a templomkerten kívül közvetlen a templom előtt terül el. Ez utóbbi telket még Mária Terézia uralkodása idején vették 1777-ben. Körülbelül 500 négyszögöl területű, de alig van benne néhány sír. A sírokon görög feliratok olvashatók, de akad szerb nyelvű is: Antonovics Illés 1928. A temető sírkövein egyébként a következő nevek olvashatók: Koleda, Alexovics, Juhász, Totovics, Sztankovics, Petrovics, Ninics stb., ami a szerbek arányszámának újabbkori növekedésére enged következtetni. Bár az eddigi adatok is elég meggyőzően igazolják, hogy az egri rác templomot annak idején közösen építették a szerbek és görögök, hivatkozunk még arra a szerződésre is, amely 1777-ből való, a templom ácsmunkálataira vonatkozik és aláírói között ott szerepel a már idézett Baro Tamás (Foma) egri szerb kereskedő cirillbetűs aláírása is, mint teljhatalmazotté, és szerbek a szerződés tanűi is. 5

4 IV. Az egyházközség iskolái és papjai A szerbek beköltözésük után azonnal még nem szerveztek iskolákat. A Duna, Tisza és Maros-menti szerb vidékeken katolikus iskolákba jártak a szerb tanulók. 1690-től kezdve azonban egyes szerb telepeken már találhatunk szerb elemi iskolákat is, amelyeket maguk a szerbek tartottak fenn állami támogatás nélkül. Papok tanítanak, 1710 után pedig sok tanító jött Oroszországból. Fizetésük csekély volt, részben pénzben, részint természetben kapták meg. A tanulók 7 —17 éves korig jártak iskolába. Külön osztályok nem voltak. Tantárgyaik: vallási és egyházi tudományok, írás, olvasás, s néhol számolás. 1723 körül jelenhetett meg az első szerb ábécés könyv, melynek 1727-ből fennmaradt második kiadása ismeretes és amelyet Romániában nyomattak ki Rimnikon. , A szerb iskolákban az orosz nyelvet is tanították. Szuvarov Makszim vezette be, akit Anna orosz cárnő küldött Karlócára 1727-ben, és aki 1733-ig tanított Karlócán. 414;