Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

telre kerül sor, az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatban aláírásként csak ,,Egri görögkeleti szerb egyházközség" szerepel. 18911909-ig szerb nyelvűek az egyházközség jegyzőkönyvei, a hivatalos pecsétjük szövege pedig szintén csak szerb nyelvű és a következőképpen hangzik: СРПСКА ПРАВОСЛАВНА ЦРКВЕНА ОПШТИНА У ЈЕГРИ 1898, Trifunovits János egri görögkeleti lelkész 1887 január 2-án azt jelenti a városi tanácsnak, hogy az eredeti anyakönyveket szerb nyelven vezeti. Annyi mindenesetre kétséget kizáróan megállapítható, hogy az egyházközség a legrégibb időktőli kezdve előbb a marcsai, később a bácsi (újvidéki) szerb püspök joghatósága alá tartozott, aki — mint már említettük — még ma is a ,,bácsi, szegedi és egri" püspök címét viseli. 1918-tól kezdve az egri egyházközség a budai görögkeleti szerb püspökség, s azon át a szerb patriarcha alá tartozott. Időközönként Beslich pomázi és Nedelkovits Velimér tabáni szerb lelkészek jártak ide misézni az utóbbi évtizedekben és ezen a helyzeten csak 1948-baji következett be változás, amikor is Szergej Galeckij nyiregyházai paip Egerben is megalapította a régebbi egyházközség helyén az új ,,görögkeleti magyar egyházközséget". Az eddig említett adatok alapján arra a végső következtetésre kell jutnunk, hogy az egri egyházközség vegyes alapítású, szerb-görög eredetű, azonban a görög jelleg átmenetileg az idők folyamán egyre jobban kidomborodik, a múlt század közepétől kezdve viszont úgyszólván kizárólagosan a szerbség nyomja rá bélyegét az egyházközségre. A görögök jelentős szerepére utal a már említett Prot, egyik 1804-ből származó adata is, miszerint ,,az egri egyházközségnek legyen két papja, mivel két nyelven kell tartani a liturgiákat. A pap legyen görög nemzetiségű (kiemelés tőlem: B. J.), káplánja pedig szerb Körülbelül a 18. század végéig harmonikus békében éltek egymás mellett a szerbek és görögök az egri görögkeleti egyházközségben. Később azonban megbomlik az egyensúly, felborul a rend, egymást érik a különböző alkalmakból adódó súrlódások. Ilyen volt köztük az egri letelepedés elsőbbségére vonatkozó vita is, amelyről már előbb volt szó. Súrlódásokra ad alkalmat a templom vagyonának a kezelése, gyakran egymást vádolják hűtlen kezelés miatt, ezért császári rendelet jelenik meg az ügykezelés szabályozása végett, mely így intézkedik: Abból, ami a templomé, sem az érsek, sem a püspök semmit el nem vehet; legyen azért két Curator a templomban. Min405