Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

esolatban is. Az elemi iskolai oktatás segítségére megindult a Néptanítók Lapja (1868.). Eleinte a nemzetiségi iskolák pedagógussRszám-ára a nemzetiségek nyelvén is megjelentették az egyes számokat. A folyóiratban sok, módszertani kérdésekkel is foglalkozó cikk jelent meg, különösen a magyar nyelvtan, a helyesírás és a fogalmazás tanításának kérdéseiről. A koros polihisztor, Brassai Sámuel is újra hallatta szavát, s a magyar nyelvtan tanításával kapcsolatos módszertani elvekről és* gyakorlatokról szóló írásait gyakorló pedagógusaink is nagy haszonnal forgatták. A nyelvtan tanításával kapcsolatban. azt tanította Brassai, hogy a nyelvtant az iskolában még csak gondolni sem lehet másként, mint valamely nyelv tanítására szolgáló eszközt, minek következtében a magyar nyelvtant sem taníthatjuk más célból, minthogy az anyai nyelvet tanítsuk vele. A mondattani alapon való nyelvtanítás előnyeit is megmutatta és megokolta,

6

1 A mondategyénnek elsőbbsége van a szóegyén felett a nyelvtantanításban. Haladásnak könyvelte el, hogy a tanárok közül már sokan ,,a mondatban vetik meg tanításuk alapját." Brassai nyomán később Kármán Mór és Simonyi Zsigmond igyekeztek mondattani alapon felépíteni a nyelvtant s az iskolai nyelvtanokban a mondattant rendszeresebbé tenni! Brassai általános módszertani elvei is meggondolkodtatok voltak a magyar nyelvtan tanításában is: Legyünk fokozatosak, soha ne előlegezzünk, legyünk következetesek, ismételjünk célszerűen, stb. Brassai egy másik munkájában a nyelvtant tanító tanárok figyelmébe ajánlotta a nyelvtani elemzést: ,,Az elemzés fontosságát nem bírom eléggé szívére kötni a tanítónak. Ez kijátszhatatlan próbakő, melynek működése alatt palástolhatatlanul kiviláglik, mit fogott fel a tanuló az eddig tanultakból s mennyire bírja azt." Az elemzés művelete szerinte kétféle: logikai és nyelvtani. ,,A logikai elemzés abban áll, hogy a tanuló minden mondatban a subjectumot és praedicatumot jelölje ki és mondja meg." Brassai az alanyi rész és az állítmányi rész elkülönítését kérte! Ezt mutatja elemzése is: Ebben a mondatban: Die Mutter erzghlt den Kindern ein Märchen, a die Mutter— subjectum, erzählt den Kindern ein Märchen — praedicatum. A nyelvtani elemzés már „egyenkint szedi a szókat, s mindegyiket béteszi az alá a rovat alá, amelyik alá tartozik." 6

2 Brassai különben a nyelvtanításnak igen nagy szerepet szánt középiskolai oktatásunkban. Amikor Bokor József egyik munkájában 6

3 azt állította,, hogy a nyelvtanítás (értvén alatta a nyelvtan tanítását) nem eszköze az észbeli tehetségek művelésének, mert a nyelvtan a szellemi bénaság valód? műhelye, 3 Az Efffi Pedagógiai PSisItola Evkönyve