Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Pataky László: „Az Ady-versek poéta-adminisztrátora"

Gyula nyolcvan éves címmel megjelent rövid tanulmányának. Varga József cikke szintén erőteljesen kidomborítja Földessy Adyról szóló írásainak jelentőségét, s konkrétan hivatkozik Földessy sok írására is. Földessy Ady tanulmányainak jelentőségét azonban más szempontokból világítja meg, mint ez a tanulmány és nem tekinti feladatának, hogy eligazítást adjon Földessy írásainak felkutatására azok számára, akik legalábbis az utóbbi évtizedekben nem kísérhették szemtanúként végig Földessy Gyula irodalmi tevékenységét. Feltételezi Földessy írásainak ismeretét és ezért nem pótolja az említett bibliográfia közlésének szükségét. Az természetesen nem puszta véletlen, hogy éppen Földessy Gyula lett Ady legjobb kommentátorává. A Nyugat 1923. aug. 16-i számában is megjelent Ady élmények c. írásában ő maga ismerteti velünk azokat a legfontosabb személyes találkozási alkalmakat, amelyek őt, a verseket általában, az Ady verseit pedig különösen egyre inkább kedvelő tanárt és kritikust a költő személyes barátjává, sőt ,,társszerző"-jévé avatták. Bizonyos, hogy Ady nem alaptalanul bízta rá A menekülő Élet, A Magunk szerelme és a Ki látott engem c. köteteinek sajtó alá rendezését. Csak mert versei egyik leghűségesebb olvasójának és egyik legjobb értőjének tarthatta, méltatta arra a bizalomra, hogy a ciklusok csoportosításán túlmenően két esetben még a kötetcím megállapítását is Földessytől fogadja el. (A Magunk szerelme kötet címét maga Ady állapította meg, bár ezt a kötetét is Földessy rendezte sajtó alá.) Az említett kötetek kiadásánál végzett munkája iránti hálája jeléül írta Ady a Ki látott engem c. kötet prológusa utáni első, Megint nagy vizekre c. verséhez ezt a meleg ajánlását: „Kedves, jó Földesi Gyulámnak, az Ady-versek poéta-adminisztrátorának." E kötet megjelenése után személyes kapcsolatukban sajnálatos törés következett be, amelynek feloldására csak kevéssel az Ady halála előtt került sor. így A halottak élén c. kötet sajtó alá rendezésénél Földessy nem működhetett közre. Közismert e kötet kiadásánál a kiadó bántóan méltánytalan eljárása, ami miatt Ady Jószáznyi versének kihagyására kényszerült. A kimaradt verseket, továbbá Adynak utolsó kötete összeállításától haláláig írt költeményeit már Ismét Földessy rendezte sajtó alá, Az utolsó hajók című posthumus kötetben. Azok, akik ismerik Földessy Ady értékelése c. tanulmányát, tudják, hogy milyen igaztalan gáncs érte Földessyt Babits részéről, amiért megváltoztatta az előzőleg megbeszélt A Mindent hurcolva címet. A tárgyilagos szemlélőt nemcsak Földessy érvei, hanem a címszerűség szempontja önmagában meggyőzi eljárásának helyességéről. Az utolsó hajók-hoz írt utószavában Földessy már azoknak a verseknek a kiadását sürgeti, amelyeket maga Ady hagyott kl 383;