Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv

Az író, aki az új európai tudományt magyarul meg akarja szólaltatni, legtöbbet a terminológiai bizonytalansággal kínlódik. Sokak szerint; készen kínálkoznak itt a latin vagy görög szavak, ezeket kell tehát átvenni. Bessenyei nem mindig egyforma álláspontot foglal el ebben a lényeges kérdésben. Mint láttuk, A holmi IV. részében maga is új szavakat kezd alkotni a filozófiában. A Magyarságban viszont világosan a purizmus ellen szól: „Miért! nem alkalmatos a magyar nyelv? Azért, feleled, hogy nem lehet rajta kitenni a dolgot. Ha nem lehet, tedd úgy, mint deákul van, mert minden nemzet úgy tett azzal .. . minek ezek helyébe új szókat gondolni? ... így valamit az anyanyelven ki nem lehet tenni, azon kell nevezni, amin már nevezik, és mihent ezeket a szókat megadod a magyar nyelvnek, mint a deák magának a görögből megadta,, melyet anglus, francia, német követte: azon szempillantásba olyanná tészed a magyar nyelvet, miint a legtöbb európai nyelv lehet e földön." Bessenyei egyformán írt verset és prózát. Jól megérezte azonban, hogy a nyelv újítása és bővítése szempontjából különbség van a kettő között. A próza elbírja a szokatlan új szavakat, kefejezéseket is, a vers azonban nem. „Igen megcsalatkoznak, akik azt tartják, hogy a versírás a legalkalmatosabb eszköz a nyelv gyarapítására. A versírás az elmét élesíti, de a nyelvet, nem iormána. Nagy szorultsága van akkor a poétának, mikor neki szót kell forrrtálni. És minthogy a versírásnak célja az, hogy a maga kedveltetésével az előadatott igazságokat érthetőkké, mindenekelőtt kellemetesekké tegye, azon is kell a poétának mindenkor igyekezni, hogy a bévett szókon kívül másokkal ne éljen és az igazságok értelmét kikeresett szokatlan szókkal meg ne homályosítsa." (Jámbor 'szándék.) — Már említettük, hogy Bessenyei leíró költeményeivel kapcsolódik leginkább a régi magyar irodalomhoz itt nem újít. hanem megszakítatlan hagyományt folytat. Ezért mondja ő Gyöngyösire, hogy „gyönyörű poéta". Ezért az a véleménye, hogy a versírás nem követeli meg a nyelv hagyományos készletének a túlfeszí•tését, felforgatását, újítását. A nyelv újításának és bővítésének szükségszerűségével akkor találja magát szembe Bessenyei, amikor a 'felvilágosodás filozófiai gondolatvilágát akarja magyarra átültetni. Ez főleg prózai müvekben történik meg, legalábbis a Jámbor szándék megjelenéséig. % % % Bessenyei törekvései nyomán létrejön az új magyar irodalom. Ez az irodalom egyik központi feladatának tekinti a 362;