Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

folytán az iskolai munkának is használható szempontokat adtak. A mondattani alapon valót tanítás erősítését is szolgálta az a megállapítása, hogy a nyelvbeli egyén: a montiat s a nyelv sajátságai a mondat sajátságaiban fészkelnek. De az a tétele, Hogy a mondat tartó és forduló sarka az ige, s hogy a mondatban monizmus és nem dualizmus van, mert a mondat igéből és hozzája tartozó igehatározókból áll, (Szerintem abban a rendszerben, amit mondatnak (Satz, phrase) neveznek, a nap — az uralkodó középpont, az ige!") sok vitaanyagot adott nyelvészeti irodalmunknak.

4

4 A Szépirodalmi Figyelő hasábjain „Nyelv és nyelvészet" címmel hasszabb értekezése jelent meg. Ebben is sok hasznos szempontot találhattak tanáraink. Megállapította pl. hogy a nyelv nem cél, hanem eszköz. Cikke pole:nizáló jellegű. Nemcsak Hunfalvyval és Fogarasival vitázik, hanem Burienzet is meg-megvágja. Ezt a szerkesztő, Arany János sem nézte jó szemmel, s megjegyezte: ,,Csak Budenzet ne bántsuk mi! Azt hiszem, senki sem vitte annyira', oly rövid idő alatt a magyar nyelv sajátságainak (nyelvérzékkel határos) ismeretét, mint éppen ő." Abban azonban Brassainak igaza volt, hogy a nyelvtudomány hiányosságaira állandóan rá kell mutatni. Amikor Pesten 1862-ben megjelent Czuczor-Fogarasi: A Magyar Nyetk) Szótára c. munka első kötete, Brassai jogosan tette fel a kérdést: „Megfelel-e ez a mű általában egy szótár, különösen egy magyar szótár eszméjének?" Válasza: nem felel meg. A szótár szerkesztőinek a nyelvfilozófiai iskola szellemében elgondolt elvei nem korszerűek. Szóelemzésükben és szóértelmezésükben sem álltak már a kor tudományos színvonalán. Brassai mellett a nyelvtudomány haladó erői, így Szarvas Gábor és Finály Henrik is megtámadta a szótár első kötetét. Finály egyenesen azt tartotta, hogy ez a szótár a külföld előtt tönkretette tudós becsületünket, s mostani formájában csak szerencsétlenség, mert nemcsak kiszámíthatatlan rossz befolyású lesz a nyelvre, hanem legalább is 100 esztendőre bevágta az utat jobb szótár kiadhatásának."

4

5 Brassai előbb említett cikkének egyik jegyzetében ma?a Aranu Dl. ezt iegvezte meg ezzel a szótárra! kapcsolatban: Hiány ebben a szótárban az is, hogy „nem igazít el mindig: avult-e, régi-e, újon csinált-e valamely szó." Ugyanakkor azt is megállapította, hogy helvesli Brassai polemizáló írását, mert ,.azt sem hisszük, hogv illőbb lett volna e szótárt agyonhallgatni. (legtöbb lan így cselekszik^ mint hozzászólni, habár itt-ott gánc^olól.ag." 4

6 H« Hí 1867 előtt közvetlenül komoly erjedés indult meg a magyar 26