Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Pál Miklós: Néhány megjegyzés a levelező-hallgatók biológiai oktatásáról

néha óraszámon felül is. Legtöbbjük nős, családos. A napjainkban lezajló nagy falusi szocialista átalakulás azt is megkívánja tőlük, hogy kivegyék részüket ebből a munkából is. E munka jellegénél fogva elsősorban a biológus tanárokra vár. ök vállalják a terme­lőszövetkezetek patronálását. Ezért több segítséget kell adnunk levelező hallgatóinknak. Hogyan? Gondosan, mindent előre eltervezve készülünk fel a konfe­renciákra. Az elméleti és a gyakorlati anyagot előre elkészítjük. Kiválasztjuk azokat az anyagrészeket, amelyek feltétlen magyará­zatra, illetve bemutatásra szorulnak. A levelező oktató-nevelő munkánkban alkalmazott módsze­rek még nem elég kiforrottak. Tanszéki gyűléseken ezeket részle­tesen megtárgyaljuk, ami rossznak bizonyul, azt kijavítjuk; ami jó, azt pedig tovább fejlesztjük. Ismerve a levelező oktatás jelen­tőségét, igyekszünk munkánk jó elvégzése céljából új, sajátos módszereket kidolgozni. Végső célunk az, hogy minden levelező hallgatónál elősegítsük a tartós ismeretek megszerzését. A legnagyobb gondot a rendszertan tanulása okozza. Mivel egy-egy félévi anyag előkészítésére a konferenciákon csupán né­hány óra áll rendelkezésünkre, minden anyagrészt részletesen ele­mezni lehetetlenség. Ezért törekednünk kell a súlyponti, a nehe­zebb részek kiemelésére. Pl. a rendszertanban a bazidiumos gom­bákról van szó. Nem a csiperke gomba termesztését ismertetjük, azt otthon minden nehézség nélküli meg tudják tanulni, hanem hangsúlyozzuk a bazidiumos és tömlős gombák közötti szoros kap­csolatot, s a fejlődési vonatkozásokra mutatunk rá. Megmutatjuk, mennyivel fejlettebbek a bazidiumos gombák, mint a tömlős gombák, Míg a tömlős gombáknál a termőtestképzést általában minden egyes esetben hifasejtek egyesülése előzi meg és a magpáros ál­lapot csupán az aszkogén fonalakra szorítkozik, addig a bazidiumos gom­bák telepében a magpáros állapot dominál, a haploid micéliumsejtek egyszer egyesülnek és diploid tenyésztest állandóan termeli a termőtes­teket. Az összefüggések megláttatása is fontos feladatunk. Mutas­sunk rá egyes ehető és mérgező gombák közötti hasonlóságra és eltérésre: gyilkosgalóca és csiperke gomba összehasonlítására, vagy a gombák és a klorofillos moszatok fejlődéstani kapcsolatai­ra. A nehezebb, kevésbé érthető anyagrészek bővebb tárgyalása is hasznos munkának bizonyult. A szőlőperonoszpóra, varjúköröm és a búza fekete rozsdája fejlődését, életét behatóbban ismertet­jük, mert eléggé bonyolult folyamatok s gyakorlatilag is nagy­jelentőségűek. , Az anyag rendszerezéséről sem szabad megfeledkeznünk. 292;

Next

/
Oldalképek
Tartalom