Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Egyéves tapasztalatom a füzesabonyi Ifjú Természetkutató Állomáson

ból tartott előadás mind alkalmas volt a hazafias nevelés támo­gatására. A növényi táplálékok, gyümölcsök, zöldségfélék, „C"-vita­mintartalmú termések ismertetése és fogyasztásuk propagálá­sa, a kertben végzett munka utáni mosakodás, a szabadban való játék stb. az egészséges életmódra és testi higiéniára való ne­vetés alkalmas eszközei voltak. Az egyes anyagrészeket mindig közösen beszéltük meg. A kérdve kifejtő módszert mellőztem, ellenben gyakran adtam 1 fel gondblkodtató kérdéseket, pl. miért hullajtják le leveleiket fáink Ősszel, miért színesek a húsos termékek, miért barnák a rügyek, miért tör elő először a csiragyökér, mi a jelentősége iannak, hogy a fatest nagyobb tömtegü, mint a háncstest, miért pujsztul el a fa, ha a nyúl télen teljesen körülrágja a háncsot? stb'. Az ehhez hasonló elgondolkodtató kérdésekkel, mint a szellemi munkára neveléssel, a testi munkára nevelést igyekez­nem társítani. Tanév végén az utolsó foglalkozás első felében összefog­laltuk a tanultakat és visszatekintettünk a végzett munkára. A szoba asztalán lévő több, mint ötven növény felhasználásával növényismereti beszámolót tartottam. A pajtások meglepő jár­tasságot tanúsítottak a növényismeretben. A növényeket ponto­san megnevezték és rendjszertani helyüket (család, rend, osz­tály) megmondották. Ismertették az egyes növények jelentősé­gét is. — A második órán ünnepélyesen kiosztottam a jutalma­kat (könyv, nyári táborozás, cukorka, virág stb.) a legjobbak között. A szakköri foglalkozások nyáron sem szüneteltek. Kirán­dulásokat. kisebb-nagyobb sétákat rendeztünk a környékre. Itt említem meg, hogy foglalkozásaink szünetében, 10 percében mindig volt játék, főleg labdajátékök, amelyekbe magam is szí­vesen bekapcsolódtam. A szakköri tagság egy része a nyári foglalkozásokra nem jött el Másik része rendszeresen eljárt, hoztak magukkal „vendég" pajtásokat is. A taQált növényeket termőhelyeiken megneveztem, utána összegyűjtöttük és megfelelő helyen, árnyékba leülve, egyenkint újból bemutattam és is­mertettem azokat. A pajtások a növények neveit jegyzeteikbe bejegyezték, a közismertebbeket herbáriumuk számára begyűjtötték. A kaszálókon megmutattam a szénát értékessé tevő ún. édes füveket és a széna minőségét rontó savanyú füveket. Hazatéréskor újra megmondottam a már megbeszélt növények neveit. Ilyen módon újból és újból látva (vizuális memória), hallva (auditív memória) a gyermekek játszva megismerik a növények sokaságát. A tanév folyamán mintegy 300—400 növényt ismertek meg a pajtások a szakkörön. Kirándulásaink alkalmávall felkerestük a közeli „Petőfi" Tsz gazda­ságát. Ott megnéztük a silózást, az aratást, hordást, cséplést. 274;

Next

/
Oldalképek
Tartalom