Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Mikus Gyula: A serdülőkor néhány problémájáról

Már a felszabadulás után (1947-ben) jelent meg a közismert „Kék könyvek" sorozatában KertészRotter Lilián: „A gyermek lelki fejlődése" c munkája, amely Freud követőinek pszichoanalitikus modorában érzelgős és szintén pesszimista, lemondó képet fest a serdülő gyermek lelki életéről. A serdülőkort „leválási periódus '-nak nevezi és így jellemzi: ,,A nemi beérés első jeleként — mondja — a leányoknál megjelenik az első menstruáció, a fiúknál az első magömlés. Mindkét nemnél nagy megrázkódtatással jár ez az élmény. Valahogy testükön élik át, hogy valami elfut tőlük és nekik is el kell futniuk, elszakadni otthonról." (Az említett munka 139. oldalán.) Pár oldallal később így ír: „A leválás eközben halad és a pubertálás tetőfokán (15—16 év) a kép változik. Elkezdődik a gyászmunka az elhunyt elveszett személyekért és gyermekkorért; melankóliás hangulatok, temetőkultusz, bánatos, lírikus versek jelennek meg. Nagy magányosság érzése fogja el a serdülőt. Nagyfokú érzékenység, indokolatlan sírások és halálvágy. A tárgyait vesztett libidó keresésre ösztökéli. Barangolás, csavargás, otthonról való elszökés sohasem oly gyakori, mint ebben az időben." Ha igaza volna Kertész R-nek, akkor az utcákon csak lógó orrú, lesütött szemű, sírásra görbült szájú és éppen halni készülő, vagy teljesen életúnt kamaszokat látnánk, nem pedig azt a szinte fékezhetetlen, vidám, fütyürésző, hangosan, néha szemtelenül zsivajgó és a legkevésbé sem halálra szánt fiatalságot, amely ebédidőben az iskolából, vagy munkahelyről távozóban elözönli az utcákat, tereket s majdnem lever bennünket a lábunkról. Szerintem a káros burzsoá nézetek és elméletek hatását mutatja az to, hogy az utóbbi két esztendőben a serdülőkorról szóló előadásokban, cikkekben, vagy tanulmányokban nem egy pszichológusunk, vagy pedagógusunk mesterségesen és aránytalanul felnagyítja a nemi érés veszélyeit, zavarait, szinte kedvtelve vájkál ezekben a problémákban és miattuk sok gyakorlati fontosságú nevelési feladatot teljesen elhanyagol. A továbbiakban nézzük meg azt, hogy miért tár elénk ilyen zavaros, pesszimista és hamis képet a serdülőkorról a burzsoá pedagógia. Nem látja helyesen a serdülő gyermek pszichikai problémáit a burzsoá lélektan és pedagógia azért, mert a különböző zavaros elméletek szerzői nem a legszélesebb rétegek, a dolgozó nép gyermekeit vizsgálták, hanem elkényeztetett, szalonokban nevelt, koravén, burzsoá gyermekeket és ezeket sem munkában, vagy egészséges tevékenység közben, hanem mesterséges körülmények között, különféle kísérletek alapján. Szinte döntő bizonyítékként használták fel vizsgálataikban: 246;