Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szokodi József: A marxizmus—leninizmus főiskolai oktatása szemináriumának módezertanától
ságát találjuk, amelyek „biztosítják az eszmei-politikai színvonal emelését, elősegítik a marxizmus — leninizmus alkotó elsajátítását, a dogmatizmus kiküszöbölését, a hallgatók önálló gondolkodásra való nevelését." 4 A szemináriumvezető általános törekvése elsősorban abban kell hogy kifejezést nyerjen, hogy hallgatóival megértesse azokat a társadalmi összefüggéseket, amelyekről a marxizmus—leninizmus tanításai szólnak. Éppen ezért a szemináriumvezető csak anynyi anyag megbeszélését vegye tervbe, amely biztosítja a szeminárium anyagának alapos megbeszélését. Ha túl nagy anyagot veszünk, akkor elnagyoljuk a kérdéseket, a nevelőmunkánk is csorbát szenved. Hogy az anyagot a hallgatók minél tartósabban elsajátítsák, nagy gonddal és körültekintéssel kell megfogalmazni azokat a közbevetett kérdéseket is, amelyek már bizonyos részleteikre vonatkoznak. Azon, hogy mi hogyan fogalmazzuk meg a kérdést, sokszor eldől, hogy a vonatkozó rés'z érthetővé válik-e számunkra, vagy pedig homályban marad. Ugyanakkor a hallgatókat ez. gondolkodásra is készteti. Pl. a pártról szóló résznél, ha meg akarjuk értetni a hallgtókkal, hogy a Kommunista Párt nemcsak a proletáriátus, hanem valamennyi elnyomott és kizsákmányolt érdekéért harcol, így is lehet kérdezni: mi mutatja, hogy a Kommunista Párt valamennyi elnyomott és kizsákmányolt érdekeiért harcol? — s lehet így is: azt tanulták, hogy a párt a munkásosztály élcsapata; mivel magyarázható akkor az,, hogy nemcsak a munkásosztály legjobbjai, hanem parasztok és értelmiségiek is helyet kapnak a párt soraiban? Szerintem helyesebb az utóbbi kérdés, mert érthetőbb és jobban meggondolkoztatja a hallgatókat, élénkebb vitát eredményez, s az anyagrészt is jobban elsajátítják. Nagy figyelmet kell fordítani a szemináriumon azokra a kérdésekre, amelyek magyarázása a párt eszmei-gyakorlati szempontjából, éppen aktualitásuknál fogva rendkívül jelentősek. Ne szalasszunk el egyetlen alkalmat serrv amely megadja a lehetőséget e tanításoknak mai életünkhöz való kapcsolására, mert amellett, hogy cáfolhatatlan bizonyítékot szolgáltatunk ezzel hallgatóinknak a marxizmus — leninizmus tanításainak általános érvényűségéről, megvan a lehetőség arra is, hogy e tanításokat alkotó módon sajátítsák el. Pl. akkor, amikor a bevezető témánál az osztályharc három fő formájáról beszélünk — alapozva a hallgatók általános ismereteire —, megkérdezhetjük, hogy az osztályharcról szóló marxi — lenini tanításnak milyen vonásaival találkozunk ma nálunk. Ha még nem is foglalkoztak azzal, hogy a proletárdiktatúra rendszerében a munkásosztálynak az osztályharc vívá208;