Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szokodi József: A marxizmus—leninizmus főiskolai oktatása szemináriumának módezertanától

A szeminárium főkérdéses módszerére végezetül két megjegyzésem van. Az egyik az, hogy nem gyümölcsöző az első időben, még a bevezető szemináriumok után sem, azonnal: áttérni erre a módszerre. A hallgatók tapasztalatlansága, tanulási nehézségeik és még sok gátló körülmény azt eredményezi — tapasztalatom szerint —, hogy a hallgató a fő kérdésre nem tud egységes, összefüggő feleletet adni. Felelete általános lesz, amely nélkülöz minden további tárgyalási, vagy vitaalapot. Éppen ezért első témáknál szerintem az a helyes, ha a szemináriumi anyagot apró kérdések alapján dolgozzuk fel. Ez még segítséget is jelent abban, hogy így rávezetjük hallgatóinkat az anyag összefügéseinek részletesebb elemzésére, azokra a módszerekre, amelyek később a főkérdés alapján megtartandó szemináriumot jobbá teszik. A másik megjegyzésem, hogy vannak olyan szemináriumi csoportok, ahol ennek a módszernek (főkérdéses) az alkalmazása még II. éven sem hoz kielégítő eredményt. Főiskolánkon ilyen pl. a földrajz-rajz szak. Csaknem mindegyik hallgató rendkívül vontatottan beszél. Nem tudja mondanivalóját logikus sorrendbe szedni, á gondolatokat értelmesen egymáshoz kapcsolni." Annyira mozaikszerű általában a feleletük, hogy a főkérdéses módszer kudarcot vall. S ha alkalmazzuk, akkor erőltetetté, formálissá válik. Ennél a csoportnál is a leghelyesebb még mindig az alnyagnak kisebb részt felölelő kérdések alapján váló megbeszélése. Azonban az ilyen csoportoknál is törekedni kell arra, hogy a főkérdéses módszer alkalmazása előbb-utóbb érvényre jusson. A fenti főkérdéses szemináriumi típus mellett véleményem szerint még vannak olyan típusok, Amelyek alkalmazása — bár nem olyan általánosan, mint az előző — eredményre vezet. Melyek ezek? 1) a műelemzés módszerét, 2) a „vitaindító" referátumos módszert és 3) a kiegészítő referátumos módszert alkalmazó szemináriumok. 1. A műelemzés módszerének alkalmazása hasznos és előnyös egy-egy nehezebben érthető, vagy olyafci klasszikus műnél, amely sok olyan fogalmat tömörít magába, melyekkel a hallgatók még nem találkoztak. Nem haszontalan ilyen értelemben pl. a Kommunista Párt Kiáltványából elemezni a proletárdiktatúráról, vagy a kommunistákra szórt rágalmakról, va(gy a kommunisták taktikájáról szóló részt. Ezt az I. évfolyamon alkalmaztuk és úgy érzem, hogy hasznos volt. Ezzel segítünk is hallgatóinknak abban, hogy hogyan, milyen módon lehet egy-egy klasszikus mű mondanivalójának lényegét a legkönnyebben megtalálni, annak saját szavainkkal helyes értelmezést adni. 2. A „vitaindító" referátumos módszer alkalmazása a hall206;