Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szokodi József: A marxizmus—leninizmus főiskolai oktatása szemináriumának módezertanától

gát azok köré a legfontosabb kérdések köré csoportosítja, melyeknek hallgatói által vaíó elsajátíttatása azoknak nemcsak nagyobb tudásbeli képzettségét, hanem a nevelés hatásfokának növelését is eredményezi. Éppen ezért ,,a szeminárium anyagává általában egyes klasszikus műveknek, vagy egyes elvi kérdéseknek klaszszikusok alapján történő magas színvonalú feldolgozását kell tenni". 2 A szeminárium vezetőjének arra kell törekednie, hogy a szeminárium anyagát ne az előadás teljes anyagára, vagy az egész témát felölelő anyaghalmazzá tágítsa ki, hanem azoknak a kérdéseknek megbeszélését tűzze ki célul, amelyek a legalapvetőbbek a hallgatók marxista — leninista nevelése szempontjából. így elejét tudjuk venni annak, hogy minden gondolkodás nélkül bemagolják az anyagot és azt a szemináriumon visszadarálják nekünk és egyben kényszerítjük, késztetjük és ösztönözzük őket az önálló gondolatközlésre, az egyéni véleményalkotásra, valamint annak felismerésére, hogy a marxizmus — leninizmus tanításai a valóságban gyökereznek és a valóságot tükrözik. A szemináriumvezető felkészülése — már az eddigiekből is következik — kétoldalú. Felkészülésének egyik oldalát a szemináriumra kerülő anyag alapos elsajátítása, másik oldalát pedig a módszerbeli felkészülés, azoknak az eszközöknek a megválogatása adja, melyek segítségével a szeminárium célkitűzését a legeredményesebben meg tudja valósítani. S hogy ez a kettős oldal — most már egységben — a szemináriumon kifejezést is nyerjen, ahhoz szükséges a vázlat, amely tömören magába foglalja az egész szeminárium tartalmi és módszerbeli gondolatmenetét, a sajátos nevelési lehetőségekre való utalásokat, a kérdések lényegének összefoglalását, s amely biztosítja a szeminárium teljes logikai egységét. Szemináriumi vázlatra a szemináriumvezetőnek legalább annyira szüksége van>. mint az előadónak az előadás vázlatára.. A vázlat készítésének és használatának célszerűsége nem vitatható. De igazán célszerűvé akkor válik, ha a szemináriumvezető az abba bevett gondolatokat el is sajátítja, magáévá is teszi. így a vázlat már csak azt a célt szolgálja, hogy az anyagban s a szeminárium vezetésében való biztonságérzetét növelje, ellenőrizze magát, nem hagyott-e ki valamilyen lényeges részt. Továbbá, hogy a beszéd, vagy a hallgatók feleletének figyelése közben — ami a vezetőt leköti — a vázlatra való pillantással kapcsolni tudja logikai sorrendben az adott kérdéshez a következőket. így a vitát élénkebbé, tartalmasabbá, módszeresebbé tudja tenni. A szemináriumvezetőnek gondot kell fordítani a szeminárium szerkezeti felépítésére és annak következetes megtartására. 202;