Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)
szükségképen tudnunk kell, mi eddig ezen a téren nem csak a magyarok által, hanem általában véve az emberiség által tisz, tába hozatott ... ezen elvből indulván ki, tanulni iparkodtam, s magamévá tenni azon alapelveket s azon utat, mellyen a külföldi nyelvészet már eddig is olly bámulatos eredményeket hozott létre ezen és csak ezen úton lehet édes hazai nyelvünket, annak rendszerét, s azon alaptörvényeket, mellyekre az épült, világosságra hozni, s ekkép az egyetemes nyelvtudománynak tovább vitelében is tetemes részt venni." (Magyar Hangtan, Előszó.) A külföldi eredményeket lelkiismeretesen számontartja, és segíti a magyar nyelvtudományt a külföld szakmunkáinak megismerésében is, de nem volt „vak utánzója külföldi forrásainak, hanem mert állást foglalni velük szemben — pl. Humboldtnak, Steinthalnak és Müller Miksának értékítéleteivef szemben — csakúgy, min,t szembeszállt a körülötte burjánzó „atomisticai" és „methaphysicai" irányzatokkal." 2 6 Jellemzi még munkásságát az is, hogy jó érzéke volt a gyakorlati vonatkozások, köztük természetesen elsősorban a pedagógiai vonatkozások irányában is. 1858-ban Magyarische Grammatik- ja, 1859-ben Magyar Hangtan-a, 1864-ben a már említett Magyar Nyelvtan-a, 1866-ban pedig Kissebb Magyar Nyelvtan-a került az anyanyelvet oktatók kezébe. Hogy Riedl Szende menynyire szívén viselte a magyar gimnáziumok oktatásának ügyét is, bizonyítja, hogy egyrészt külön munkában foglalkozik a gimnáziumok szervezeti ügyeivel is„ Z 7 másrészt a korabeli nevelésügyi folyóiratok hasábjain is gyakran hallatta szavát, s Prágából is állandóan küld tudósításokat, könyvismertetéseket pedagógusaink okulására. 2 8 Hogy az 1860-as, 70-es évekbeni szélesebb körben és a nyelvészkedő középiskolai tanárok között is nagy tekintélye volt, mutatja az a tény is, hogy az iskolai tudósításokban, értesítőkben megjelent nyelvészeti értekezések gyakran hivatkoznak rá, s vagy elfogadják érveit, eredményeit, vagy vitáznak vele. (Az ikes igék problémája, a „tővégi hangok", illetőleg a „kötőhangzó" kérdése, általános nyelvészeti vonatkozások, stb.) 2® Szarvas Gábor egyik cikkében az 1850-es évek tudományos életét jellemezve megállapította, hogy a magyar tudományos életben garázdálkodtak a német hivatalos nyelvbe úgy, ahogy beletanult, „s különben is fölötte fogyatékos grammatikai képzettséggel rendelkező ügyvédek, hivatalbéliek és bírák, német forrásokból merítő s a német nyelv szellemében magukat egészen beleélt tudósok, karöltve a szapora számú tudákoskodö nyelvi a vítókkal" 9 0 Az állam, a gazdasági és a hivatali élet nyelvében nagy a romISs. A magyar nyelv ügye újra a nemzeti 20
