Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hahn István: A történelmi szeminárium a főiskolán

rok nevelése szempontjából. Birtokadományozási oklevelek, jcbbágyösszeírások a jobbágyok terheiről egészen konkrét képeket adnak. A Bécsi Képes Krónika (47. 1) szinte népi zamatú közlése a János-féle felkelés (1160) részvevőinek egyházellenes törekvéseiről meggyőző illusztrálása az antifeudális népi megmozdulások antiklerikális élének. Amennyiben egy egész félévet, vagy annak jelentős részét forrástanulmányi szemináriumra akarunk fordítani, a legfontosabb anyagegységeket megvilágító szemelvények (törvények, oklevelek és elbeszélő kútfők) szolgálnak a szeminárium alapjául. A főiskolai oktatásban ,nem lenne helyes egyetlen kútfőnek pl. Anonymus-nak, vagy Rákóczi emlékiratainak, vagy Széchenyi egy művének olvastatásával eltölteni az egész félévet. Helyesebb, ha egy, legfeljebb két szemináriumi foglalkozáson dolgozunk fel egy-egy forrásrészietet, amely az előadás által •felvetett egyik súlyponti kérdés dokumentális alátámasztását, megvilágítását és konkretizálását eredményezi. Munkánk eredményes akkor lesz, ha kellő számú nyomtatott vagy sokszorosított példányból a csopor^ minden tagja előre el'olvassa a kijelölt forrásanyagot és annak alapján a szemináriumvezető irányításával folyik a megbeszélés. A szemináriumvezetőnek a feladata az, hogy a forrást és a belőle levonható következtetéseket szerves egységbe foglalja. Egyrészt ne csak a forrást beszéltesse, hanem a forráson keresztül ő maga neveljen, másrészt; a következtetéseket ne kész, lezárt eredményként adja át, hanem a hallgatók tevékeny részvételével közvetlenül a forrás szavaiból vezesse le. fc) A referátumon alapuló szeminárium. A (forrásfeldolgozás mellett, sőt annak rovására a legelterjedtebb szemináriumi forma a hallgatók referátumain (nem egészen szerencsés kifejezéssel: kís-előadásain) alapuló szeminárium. Ez a szemináriumi típus az 1953/54 tanévben kezdett meghonosodni. A folyó tanévben mindhárom főiskolai történelmi tanszékén a szeminárium uralkodó formájává lett, anélkül azonban, hogy mindec)dig a kis-előadások (referátumok) tárgyának kiválasztásában, időtartamának meghatározásában és előkészítésében a szük-séges egyöntetű eljárás kialakult volna. Az előadáshoz való viszonylatában a referátum lehet elsősorban illusztratív jellegű. Az előadó egy bizonyos kérdést elvileg és általánosságban tárgyal, amihez azonban egy-egy szemináriumi dolgozat nyújtja a részletes, illusztratív, bizonyító anyagot pl. a XIV. századi jobbágyok kizsákmányolásának mértékéről, a majorsági gazdálkodás kialakulásáról, a robotmunkának a bérmunkával való felcseréléséről, az 1848/49-es 1*3