Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: Szemléltető rajzolás a földrajzoktatásban

Lássunk néhány megoldást a természeti, majd a gazdasági' földrajzi szemléltető rajzokra. A 7. ábra a Skandináv-félsziget éghajlatát magyarázza. Ä szelvény a természetes szemszögnek megfelelően oldalnézetben ábrázolja a kérdéses jelenséget. Tanulságok: a) A rajz elsősorban a relatív földrajzi helyzetről számol' be, mint a félsziget különleges éghajlatának egyik fő tényező/ vn_ rii A hömérseklet inqadozáso: Himalája Tibeti maqasfötd Torim medence Tien Shan Dzunqar Tarbaqataj Örök hó Tundra és száraz szti/ep Szarazföldi ütedekjolqami Szft/ep es jels/vataq, Nomád állattenyésztés kavics,homok, lösz, sós aqi/oq oázisok, pásztorkodás,, (jak)-ritka népesség Félsivotoq, sivataq juh, szarvasmarha, teve, Oázisok, oázisvárosok, qabona, /á.-5zönqeq,posztó, bőrqqapot.-,Szereszek útja "(selqein) árú,. Ujabbon villamos erőmüvek, ipartelepek 10. ábra. A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata Tibetben és Sinkiangbr^n. jéről. A félsziget nyugati homlokvonala az Atlanti-óceánhoz tartozó tengerekre, keleti oldala a sekély és zárt Balti-tengerre néz. b) A nagytömegű víz és a Golf-áramlás növeli a nyugati partvidék hőmérsékletét. A bergenj hőmérsékleti görbén a tél enyhesége igen feltűnő. c) A félsziget éghajlatának másik fő irányítója a domborzat. A Skandináv-hegység a tengervíz melegítő hatását szűkebb parti sávra korlátozza, ennek következtében a félsziget két oldalán ellentétes éghajlati viszonyok fejlődtek ki. A nyugati oldal éghajlata ' óceáni, a keleti oldalé kontinentális jellegű. A két éghajlati típusra és területre jellemző évi hőmérsékletjárást, valamint az évi közepes hőingadozást Bergen, Haparanda és Stockholm egymástól nagyon eltérő görbéje szemlélteti. Bergen óceáni, a két utóbbi kontinentális éghajlati területen fekszik. A rajzból a konkrét helyzeten kívül az óceán és a domborzat éghajlatmódbsító hatását, mint általános törvényszerűséget is megismerjük. Haparanda és Stockholm azonos típusú de mennyiségben eltérő görbéje a földrajzi szélesség szerepére-is felhívja a figyelmet. A 8. ábra az Alpok hőmérsékleti viszonyairól tájékoztat, a Bolzatiolól Salzburgig futó nem egyenes vonalon. 171