Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

nak hozzá $ hallgatók a konkrét kérdésekhez. A gyakorlatot a marxista pedagógia elmélete alapján elemezni, értékelni, — és az elmélet gyakorlati megvalósulását kritikailag értékelni — ez a feladat. b) A tanítási órákat, ill. 3 meglátogatott óránkívüli foglalkozásokat (pl. szakkör, úttörő foglalkozás) igyekezzenek a hallgatók dialektikusan megérteni, mint az iskola oktatási-nevelési folyamatának részét bírálni, értékelni. A gyakorlatban megtekintett órák és 'foglalkozások különböző feltételeit és hatásait kell tekintetbe venni az értékelésben, bírálatban. c) A gyakorlati kiképzés vezetőinek szigorú rendszerességgel kell törekedniök a hallgatók kritikai képességének fokozatos iejlesztésére a gyakorlati képzés során is. (Vö. „A gyakorlati képzés tapasztalatai a moszkvai pedagógiai főiskolákon." SZNK. 73. sz. Bp. 1953. — Poljanszkij cikke, 6—89. 1.) Több tekintetben problémát okozhat a gyakorlatban, menynyire engedhető meg, hogy a hallgatók a gyakorlóiskolai szaktanárokat bírálják. Erre vonatkozólag megállapíthatjuk, a gyakorlati képzés célja elsősorban az, hogy a hallgatók tanulságokat! szűrjenk le a látottakból, tanuljanak a gyakorlóiskolai képzés során, tapasztalatokat gyűjtsenek. Semmiképpen sem cép tehát, hogy a gyakorlóiskola munkáját, a tanárok munkáját kritizálják. Már csak azért sem, mert a hallgatóknak hiányzik a komoly kritikához szükséges pedagógiai tapasztalatuk, mélyebb szakmai és pedagógiai tudásuk. Mindamellett még sem zárhatjuk ki mereven azt, hogy a hallgatók — megfelelő formában — Kritikai szempontokat, ill. kritikai jellegű kérdéseket tegyenek fel a megbeszélés, óraelemzés során. Minthogy tanulás és kritika nem választható el élesen egymástól, éppen a tisztánlátás szempontjából objektíven megokolt lehet, ha a hallgatók kritikai szempontokat is felvethetnek; a főiskolai képzésben hiba lenne mereven elzárkózni a megfelelő formában felvetett kritika elől. 4. A DISZ-szervezet szerepe a kritikai nevetésben. Kétségtelen, hogy a főiskolai DISZ-szervezet, — a főiskolai pártszervezettől közvetlenül irányítva — öntevékenyen neveli helyes kritikára-önkritikára a hallgatókat. Ez azonban nem a főiskolai oktató személyzet kikapcsolását jelenti, hanem ellenkezőleg, azt, hogy a DISZ-szervezet felhasználja a főiskolai pedagóguskollektíva támogatását, viszont ő maga is tevékenyen segíti a kritikai nevelésben is, a pedagóguskollektívát. Melyek a mozgalmi nevelés legfőbb területei, lehetőségei a kritikai nevelésben? a) A társadalmi munkával, mozgalmi munkával kapcsola9 A7. Egri Pedagógiai Főiskola Evkönyve t^O