Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

..Bizonyos kiábrándultság érezhető a feleletekből, de nem valami mindent semlegesítő cinizmusról van szó, hanem inkább visszahúzódásról. Főleg az értelmesebb fiúkban sok az érdeklődés, vállalkozókedv, viszont mégsem hajlandók lelkes DISZ munkát végezni, mert nincsenek meggyőződve arról, hogy érdemes. Hiányzik a bizalom, ami pedig a mozgalmi munka alapja." Arra a kérdésre, hogy „Ki a legjobb DISZ funkcionárius 3z iskolában? Miért őt tartod a legjobbnak?", a középiskolások a fegyelmezettséget, a tagokkal való egyéni foglalkozást, pontosságot, lelkiismeretességet, lelkességet, udvariasságot, jó tanulást emelik ki. Amint erre Dobos László helyesen rámutat, az eszmei, politikai megbízhatóság e követelmények közt nem szerepel. Persze, igen helyes az, hogy a jó tanulást és az udvariasságot fontosnak tartják, de a politikai megbízhatóságnak, mint igénynek, jelentkeznie kellene a válaszokban. Mindez arra mutat, hogy a politikai öntudat és ezzel kapcsolatban a bírálat terén még sok a nevelési tennivaló. Az említett felmérés — bár célja egyáltalán nem a serdülőkorúak bírálókészségének vizsgálata, — mégis a mi szempontunkból is tanulságos azért, mert jól rávilágít a serdülőkorúak bírálatának egyes tipikus vonásaira: a sokoldalúságra, tettrekészségre, okok keresésére sok esetben. Mindezek a fejlettebb tulajdonságok mellett azonban, mint fogyatékosságok szerepelnek: az érzelmi megnyilvánulások túlsúlya szubjektivizmus, meggondolatlanság és az is, hogy a javítás módozataira keveset gondolnak, politikai ítélőképességük sokszor fogyatékos. Önbírálatuk sokszor fogyatékos, nem objektív. {Vö. Levitov: Pszichologieseszkije oszobennosztyi podrosztkov, Izd. Akad. Ped. Nauk. R. Sz. F. Sz. R. Moszkva, 1954.—20. 1.) IV. Módszertani vonatkozások. A kritikai érzék fejlesztésének módszertani kérdéseit megelőzően meg kell vizsgálnunk, hogy milyen reális lehetőségek, adottságok vannak magában a tananyagban, az egyes tantárgyak anyagában a bírálókészség fejlesztésére. Ezután vesszük sorra a bírálóképesség fejlesztésének szorosabb értelemben vett módszertani problémáit: a tanulók teljesítményének (feleleteinek) bírálatát, a magatartás bírálatát. Végül szólnunk kell a bírálókészség, a kritikai érzék fejlesztésének irányítóiról, a pedagógusközösségről. Ennek megfelelően e rész tárgyalása a következő pontokra oszlik: 108