Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

..Bizonyos kiábrándultság érezhető a feleletekből, de nem valami mindent semlegesítő cinizmusról van szó, hanem inkább visszahúzódásról. Főleg az értelmesebb fiúkban sok az érdeklődés, vállalkozókedv, viszont mégsem hajlandók lelkes DISZ munkát végezni, mert nincsenek meggyő­ződve arról, hogy érdemes. Hiányzik a bizalom, ami pedig a mozgalmi munka alapja." Arra a kérdésre, hogy „Ki a legjobb DISZ funkcionárius 3z iskolában? Miért őt tartod a legjobbnak?", a középiskolások a fegyelmezettséget, a tagokkal való egyéni foglalkozást, pontos­ságot, lelkiismeretességet, lelkességet, udvariasságot, jó tanu­lást emelik ki. Amint erre Dobos László helyesen rámutat, az eszmei, politikai megbízhatóság e követelmények közt nem sze­repel. Persze, igen helyes az, hogy a jó tanulást és az udvarias­ságot fontosnak tartják, de a politikai megbízhatóságnak, mint igénynek, jelentkeznie kellene a válaszokban. Mindez arra mu­tat, hogy a politikai öntudat és ezzel kapcsolatban a bírálat te­rén még sok a nevelési tennivaló. Az említett felmérés — bár célja egyáltalán nem a serdülő­korúak bírálókészségének vizsgálata, — mégis a mi szempon­tunkból is tanulságos azért, mert jól rávilágít a serdülőkorúak bírálatának egyes tipikus vonásaira: a sokoldalúságra, tettre­készségre, okok keresésére sok esetben. Mindezek a fejlettebb tu­lajdonságok mellett azonban, mint fogyatékosságok szerepelnek: az érzelmi megnyilvánulások túlsúlya szubjektivizmus, meg­gondolatlanság és az is, hogy a javítás módozataira keveset gon­dolnak, politikai ítélőképességük sokszor fogyatékos. Önbírála­tuk sokszor fogyatékos, nem objektív. {Vö. Levitov: Pszichologi­eseszkije oszobennosztyi podrosztkov, Izd. Akad. Ped. Nauk. R. Sz. F. Sz. R. Moszkva, 1954.—20. 1.) IV. Módszertani vonatkozások. A kritikai érzék fejlesztésének módszertani kérdéseit meg­előzően meg kell vizsgálnunk, hogy milyen reális lehetőségek, adottságok vannak magában a tananyagban, az egyes tantár­gyak anyagában a bírálókészség fejlesztésére. Ezután vesszük sorra a bírálóképesség fejlesztésének szoro­sabb értelemben vett módszertani problémáit: a tanulók teljesít­ményének (feleleteinek) bírálatát, a magatartás bírálatát. Végül szólnunk kell a bírálókészség, a kritikai érzék fejlesztésének irányítóiról, a pedagógusközösségről. Ennek megfelelően e rész tárgyalása a következő pontokra oszlik: 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom